Összegyűjtöttünk tehát néhány magyar jellegzetességet, amik számunkra teljesen hétköznapiak, azonban nagyszerű beszélgetések megindítói lehetnek egy kíváncsi felfedezővel – például egy olyannal, aki nem tudja, hogy…

Magyarország Közép-Európa legnagyobb tavának otthona

Közel 80 kilométeres hosszával, és 600 négyzetkilométert elfoglaló területével a Magyar tengerként emlegetett Balaton hazánk egyik legkésesebb kincse. Kevés külföldi nézné ki egy ilyen szerény méretű országból, hogy egy ilyen hatalmas, (és ezzel arányosan nagyon népszerű) víztesttel rendelkezik. Akik azonban egyszer megismerik, azok rendszeresen visszatérnek majd a megannyi balatoni nyári fesztivál egyikére.

Termál-nagyhatalom vagyunk

Kicsiny országunk több mint ezer természetes forrásával kétségtelenül előkelő helyen áll a termál ranglistán. Itt található a Hévízi-tó, ami nem csupán Európa, hanem a világ legnagyobb termáltava is. Az ezernyi forrásból 118 Budapest alatt csörgedezik, ami megmagyarázza, hogy miért épült olyan sok fürdő a fővárosba.

A magyaroknak vág az eszük

Kicsi a bors, de okos – Magyarország összesen 13 Nobel-díjas névre lehet büszke, ami világszinten is tiszteletre méltó szám. A magyarok keze pedig szinte mindenben benne van a számítógépektől kezdve a golyóstollakig.

Liszt Ferenc emléke a mai napig nagy tiszteletnek örvend

Liszt Ferenc, habár a mai Ausztria területén született, és nem magyarul, mindig is magyarnak tartotta magát. Külföldi szemmel meglehetősen érdekes lehet, hogy ennek ellenére akkora tiszteletben tartjuk nevét és munkásságát, hogy a zeneszerző születésének 200. évfordulójára (2011) a fővárosi „Ferihegyet” az ő nevét kapta meg (Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér).

Mindenre van kiskapu

Külföldön nem olyan elterjedt szokás mindenre kiskaput keresni, mint nálunk – ezért is csodálkozik rá sok idegen, hogy milyen alternatív, egyszerűsített megoldásokat is képes szülni a magyar elme. Állítólag ha egy magyar egy külföldi mögött lép be egy forgóajtóba, akkor valahogy mindig előtt lép majd ki abból.

A mi gulyásunk nem olyan, amilyennek elképzelték

A gulyás nemzetünk talán legikonikusabb étele. Külföldön azonban a gulyást nem levesként, hanem sokkal inkább pörkölthöz hasonló fogásként ismerik. Bizony, ez a magyar étel a határokon túl is ismert, azonban a nyugati országokban sokkal több helyen találjuk meg pörkölt formájában (amire inkább mi magyarok csodálkozunk rá).

A magyarok függők

Méghozzá egy vörös por, a paprika függői. A pirospaprika olyannyira elválaszthatatlan a magyar konyhától, hogy az már tiszteletre méltó. A paprika olyannyira fontos részét képezi a magyar kultúrának, hogy országszerte híre ment, amikor az Univer bejelentette, hogy a rossz termés ellenére továbbra is 100%-ban magyar paprikát használ majd fel termékeiben.

Nem illik sörrel koccintani

Bármilyen külföldi sétálóutcában megy végig az ember, a nyári estéken mindenhonnan söröskorsók koccanása hallatszik. Magyarországon más a helyzet. A történet szerint amikor elvesztettük az 1848-49-es szabadságharcot, az osztrákok sörrel koccintottak, hogy megünnepeljék a 13 aradi vértanú kivégzését. A magyarok ezért megfogadták, hogy 150 éven keresztül nem koccintanak majd sörrel, és habár ez azóta már letelt, a szokás annyira beleivódott a köztudatba, hogy sok helyen a mai napig is tartják magukat hozzá az emberek.

Magyarországon terem a királyok bora

Közép-Európa legnagyobb tava? Több mint ezer forrás? Milyen kincseket rejt még Magyarország? Itt készül például a világ egyik legjobb bora.  A Tokaji legendájának egyik fontos mérföldköve volt, amikor XIV. Lajos francia király „a borok királya, a királyok bora” megnevezéssel illette ezt a jellegzetes magyar italt.

A lovas hagyományokat a mai napig éltetjük

A magyarok lóháton érkeztek a Kárpát-medencébe, erre a hagyatékunkra pedig azóta is büszkék vagyunk. Egy külföldinek talán furcsán hangzik, hogy egy modern országban még mindig gazdag lovas kultúrát éltetnek, de mi magyarok méltán lehetünk büszkék erre. Külön érdekesség, hogy az angol „hussar” szó is a magyar „huszárból” ered.