Tihany

Magyarország egyik leggyönyörűbb városa Tihany a Balaton partján, Veszprém megyében, a Tihanyi-félszigeten terül el. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a térség már az őskorban is lakott volt, azonban a jelenlegi város története I. András korához köthető. 1055-ben a királyi család temetkezőhelye lett, és bencés monostor épült a településen. Alapító irata országunk legrégebbi, eredeti formáját megőrizve fennmaradt oklevele.

A város történelmi és kulturális értékei napjainkig turisták tömegét vonzzák a térségbe, amelynek a Balaton közelsége is kedvez.

Tihany látnivalói

A város nem szűkölködik a látnivalókban. Tihany Magyarország első tájvédelmi körzete, köszönhetően annak, hogy a térség különleges növények és állatok otthona is. A páratlan Tihanyi Bencés Apátság és környéke önmagában is elég volna, ott van azonban a Csúcs-hegy oldalán fekvő őslevendulás is, amelynek hangulatát csak az értheti meg igazán, aki a levendula virágzásakor a területre látogat.

Az orosz szerzetesek vájták Barátlakásokról már a tihanyi alapítólevél is említést tesz, különleges fekvésüknek köszönhető rejtelmes hangulatuk magával ragadó. Nem szabad megfeledkezni a közelben lévő Cipriánforrásról sem, amely a város egyetlen látható forrása.

A Visszhang-domb közelében található IV. Károly Kálvária Krisztus keresztútját mutatja be, és bámulatos kilátást nyújt az apátságra. Érdemes ellátogatni a Magyar Királyok Panoptikumához is, ahol kiegészítésként a Kalózmúzeum is megtekinthető. Felejthetetlen élményt nyújthat az Óvár és környéke is, valamint a város főtere, a Pisky sétány, és az Akasztó-domb meglátogatása is. Számos izgalmas és gyönyörű történelmi látnivaló várja tehát a Tihanyba látogatókat.

A tihanyi visszhang legendája

A tihanyi Visszhang-dombra a kiáltások az apátság oldaláról verődnek vissza, csupán két másodperc alatt. Ma már a környező fák és épületek árnyékolják a hang tisztaságát, számos változatban ismert legendájának szépsége azonban töretlen.

A legenda Tihanyról, a gyönyörű tündérről szól, aki nap mint nap aranyszőrű kecskéit legeletette a tó partján. A tündér eközben a sziklán üldögélve káprázatos hangon énekelt. Balaton, a vizek ura a tó mélyében, drágakövekkel díszített hínársátorban élt fiával, aki gyönyörködve hallgatta Tihany énekét. Balaton figyelmeztette a fiát, hogy a ne törődjön a tündér álomszerű énekével, azonban a fiú képtelen volt megfogadni apja tanácsát. Tihany hamar rájött, hogy hangja elkápráztatja a hegy és a völgy lakóit, ezért csupán akkor volt hajlandó újra dalolni, ha cserébe gyémánttal fizettek. 

Balaton fia azonban megbetegedett, egyetlen gyógyíre a tündér énekhangja volt, így apjának minden nap fizetnie kellett Tihany dalaiért. Egészen addig, amíg vagyona teljesen el nem fogyott. Ezután hiába kérlelte a tündért, hogy folytassa énekét, az nem tette többé. Balaton fia a mélyben meghalt. A Badacsonyba temették, ami koporsó formájával emlékszik a fiatal fiúra. A Balaton sima tükre hullámzó bosszúvá változott, a legelő kecskék a tóba vesztek, és Tihanyra is rátalált a büntetése. Balaton hullámai egy barlangba zárták a tündért, ahonnan nem tudott szabadulni. A víz urának átka szerint az azóta is bebörtönzött leány hétszer ismétli meg a hozzá szólók szavait. Balaton haragja azóta is a lány aranyszőrű kecskéinek körmeit veti a partra.