Minden országnak megvan a saját kultúrája, melyek különböző népszokásokkal, ünnepekkel is járnak. Bár már túlléptünk a május elsején, több hiedelem, szokás, ünnep is köthető még a hónaphoz hazánkban is. Mostani cikkemben elárulom mik ezek, illetve ezzel szemben, mikkel találkozhatunk májusban külföldön!
Magyar szokások májusban
Bár a május elsejei ünnepség már, mint említettem, elmúlt, mégis az ahhoz köthető egyik legismertebb szokásunk a májusfa állítása. Ez a gesztus a tavasz, a természet újjászületését jelképezi, de jelenetheti a lányok elismerését, a hozzájuk való tartozást is.
A májusfát általában kedvesüknek szokták állítani a férfiak, de amennyiben nem fát, csak egy ágát díszítenek fel szalagokkal, kendőkkel, lufikkal, virágokkal, szintén az előbb említett jelentéseket birtokolja.
Sok helyen szokás pünkösdkor, hogy a fát kidöntik egy táncos mulatság keretében.
Népszerű ezek mellett a májuskosár ajándékozása is – ez elsősorban Észak-Magyarországon terjedt el, kevéssé ismert, mint a májusfa állítása. Ez a virágokról és a szerelemről szól, hagyománya egészen az 1900-as évekig húzódik vissza.
A másik, egyik legszebb ünnepünket, az anyák napját is május elején tartottuk, melyről bővebben itt tudtok olvasni.
Mik várhatóak még a hónapban?
Fagyosszentek
„Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” tartja a mondóka. Bár az időjárás és az ünnep között nincs semmilyen összefüggés, a népi hiedelemvilágban mégis készítettek hozzá. A májusi fagyosszentek naphoz kötötten május 12., 13., valamint 14. Az ókeresztény vértanúk napjának számítanak. A népi megfigyelések szerint a tavaszi meleg napok ebben az időszakban képesek rendkívül hűvösre fordulni, akár éjszakai fagyokkal együtt. A gazdák tartottak ezektől a napoktól, ugyanis könnyen odalehetett a termés. Jóslatokat is kötöttek hozzájuk, miszerint, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható.
Pünkösd
Ennek az ünnepünknek az időpontja változó, a húsvét utáni 50. napon tartják – általában május 10-e és június 13-a közé esik.