Viták az esemény kapcsán
Az eset ismét előtérbe tolta a cigánybűnözés problémáját, valamint a cigányok egy részének gyakran óriási szociális, anyagi és erkölcsi elmaradottságát a többségi társadalomtól és beilleszkedési nehézségüket. Ezenkívül széles körben újonnan megemlítették a halálbüntetés visszaállítását, amit már nemcsak ezzel a különösen kegyetlen gyilkossággal indokoltak.
Az ügy kapcsán indult eljárásban résztvevő nyolc gyanúsított közül a kislány apja később, 2007 februárjában százmillió forint nem vagyoni kártérítésre és egymilliárd forint közérdekű célra fordítandó bírság kiszabására nyújtott be keresetet, mivel ügyvédje érvelése szerint „a bíróság és az ügyészség a »meglincselte, meglincselték« kifejezéseket használta”, mely „pedig sértette védence személyiségi jogait, hátrányosan befolyásolta a gyanúsított, valamint a romák megítélését a közvélemény előtt, és emellett akár az ítélkezési folyamatot is befolyásolhatja”. A keresetben többek között megjelölt Miskolci Városi Bíróság, illetve a megyei főügyészség – mivel nem jogi személyek – nem perelhetők, így az erről született jogerős döntés értelmében ellenük per nem indítható. A döntés után a keresetben megjelölt alpereseket az ügyben eljáró intézményekről az ügyben eljáró bírókra, ügyészekre változtatta a gyanúsított ügyvédje.
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a „lincselés” szót köznapi jelentésének megfelelően alkalmazták nyilatkozataikban, másfelől az hivatalos iratokban nem szerepelt.
Számos cigány politikus és jogvédő a keresettől való elhatárolódásra szólította fel a lakosságot, mivel „az (…) nemcsak az olaszliszkai, hanem az egész ország romáinak és a cigányság megítélésének árt.”
2007 júliusában a felperes állítása szerint visszavonta a keresetet. A döntést nyilvánosan nem indokolták, az MTI információi szerint azért döntöttek így, mert nem akartak ellenérzést kelteni a romákkal szemben. Ügyvédjét azonban döntéséről elfelejtette értesíteni, így a per megindult. Külön érdekesség, hogy a romapage.hu internetes portálon is Lincselés Olaszliszkán cím szerepel.
2008 novemberében az egyik gyanúsítottat kiengedték a börtönből, mivel kiskorú volt a gyilkosság elkövetése idején, így két évnél tovább nem tartható előzetes letartóztatásban. Ezután házi őrizetben tartják majd fogva.
Szögi Lajos emlékezete
Szögi Lajos emlékére 2006-ban a gyilkosság helyszínén emlékművet avattak, 2011 óta pedig október 15-én emléknapot tartanak a településen. Ezen a napon gyászlobogókat helyeznek ki a falu közintézményeire. 2015-ben a tiszavasvári Zalka Máté utcát Szögi Lajos utcára nevezték át.
A történtek kapcsán Borbély Szilárd drámát írt, amely 2010 novemberében jelent meg a Kalligram folyóiratban. A művet 2015-ben állította színpadra a budapesti Katona József Színház, a Szögi család tiltakozása ellenére.
