Mitől különleges ez a film? Abban az időszakban, amikor a Körhinta megjelent, a filmeket még a minisztérium irányította témák, megjelenés szempontjából. Ebbe robbant be a már említett film, ami sikeresen megmutatta ismét, a filmek képi világának jelentőségét. A filmben megjelenő már-már költői montázsok forradalmi hatással bírtak – rengeteg közelit láthatunk a színészekről, és a film dramaturgiája, történetvezetése is éppen annyira dinamikus, mint maga a játékszer, mely címében szerepel. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg későbbi rendezőt inspirált, Törőcsik Marinak is országos szintű hírnevet biztosított az alkotás.
3. Jancsó Miklós – Szegénylegények (1966.)
Jancsó Miklós 1966-ban megjelent alkotása mind filmnyelvi, mind formanyelvi szempontból új korszakot nyitott a magyar filmtörténetben. Ez a filmdráma Jancsó egyik legismertebb alkotása, illetve nemzetközileg elismert műve.
A cselekményszálat egy folyamatos játszma viszi előre, miszerint a kormány elrendeli a betyárvilág felszámolását, így az elfogott gyanúsítottak egy részét szűk magánzárkába zárják, másik része a szabad ég alatt alszik. Azt látjuk, hogy hogyan próbálják őket megtörni, gyenge pontjaikat kihasználva.
Látványvilága a legkülönlegesebb pontja ennek az alkotásnak, amellett, hogy a fogalmazásmódja, valamint a szemlélete is páratlan akár magyar akár egyetemes filmtörténet szintjén. Stilizált környezetet láthatunk, fekete-fehér már-már labirintusokat, melyek könnyedén képesek behatárolni a tereket – stilizál. Hosszú bonyolult kameramozgásai, valamint érdekessége, hogy nincs kísérő zene, csak zajok, párbeszéd szempontból is csak tőmondatokat használ. A Körhinta után ez a film a következő egyik legjelentősebb pontja a magyar filmtörténetnek. A rendező itt dolgozta ki először filmnyelvét, melyet utána csiszolt tovább. Az 1948-1968 közötti időszakot toplistázó Budapesti tizenkettő közé ugyanúgy bekerült, mint a minden idők legjobbjait összegző 2000-es Új Busapesti Tizenkettőbe.
Te a felsorolt filmek közül melyiket szereted legjobban?
