Szlovákiában szintúgy igyekeznek majd kipróbálni ezt a még fejlesztés alá vethető rendszert, itt is szintén csupán olyan munkahelyek keretein belül zajlik majd a kísérlet, ahol erre lehetőség nyílik.
Ezzel egyidőben, Új-Zélandon már sikeressé nyilvánították a munkahetek lerövidítését – itt, az új-zélandi cég dolgozói heti öt nap helyett már csak négyre voltak kötelezve, ráadásul bérük egyáltalán nem változott.
Miben bízik a szigetország?
Japán elsősorban abban bízik a kísérlet kapcsán, hogy ez a szemléletváltás képes lesz majd a vállalatok életébe épülni, ezzel is fellendíteni a nemzetgazdaságot. Már több dolgot is kipróbáltak – most a lakosság életmódjában is munkastílusában látják a potenciált.
A munkaforma megváltoztatására pedig tökéletes tapasztalatszerzés volt a járvány miatt kialakult szükséghelyzet – a vállalatok kénytelenek voltak újfajta működésre áttérni, mely a termelékenység növekedését mutatta.
Mégis akadnak hátulütői a négy napos munkaheteknek
A szigetországban ugyanakkor mérlegelték a lehetséges munkához köthető változás hátulütőit is. Ezek közül az első, hogy az országban már most munkaerőhiányról beszélnek, ráadásul egyre kevesebb fiatalról mondható el, hogy dolgozni akarna.
Az is hátrány, hogy az önfejűbb vállalatok nem szívesen változtatnak a hozzáállásukon, holott látszik, hogy a hagyományos rendszer kevésbé hatékony, mint négy napos társa. Ezzel szemben ugyanakkor a munkavállalók számára rendkívül vonzó a rövidített munkahét – csupán a bércsökkenés miatt aggódnak, valamint az is felmerült, hogy az új rendszerben mennyire mondható rájuk az, hogy nem eléggé elkötelezettek vállalatuk iránt.
Mi a helyzet hazánkban?
Magyarországon még nem várható ennek bevezetése. A nálunk folytatott kísérlet kapcsán negatívumként emelték ki példának okáért azt, hogy mivel a munkanap csökkent, a stresszfaktor emelkedett, ugyanis a már megszokott munkamennyiséget kellett egyel kevesebb napba besűríteni.
Te mit gondolsz, jó lenne, ha 4 munkanapból állna egy hét?
