Magdolna-torony
Ha a Budai Várban sétálsz, előbb-utóbb kilyukadsz a Kapisztrán téren, ahol találsz egy csoportnyi romot és a magasba törő Magdolna-tornyot. Ez a torony az egyetlen olyan középkori torony Budán, mely viszonylag jó állapotban vészelte át az elmúlt évszázadokat. Még ennél is jelentőségteljesebb, és csak kevesen vannak vele tisztában, de tartozott a toronyhoz korábban két különböző épület is: a gótikus stílusban épített Mária-Magdolna-templom, amit aztán Buda visszafoglalásakor leromboltak, illetve a helyére a ferencesek által épített barokk stílusú templom, ami egy központi, fontos épület volt. Az ezernyolcszázas évek elején ezt aztán átadták a hadseregnek istentiszteletekre, így lett belőle Budavári helyőrségi templom egészen 1945-ös lerombolásáig.
A Mária Magdolna-templom Buda legrégebbi intézményei közé tartozott, és egy szokatlan történetet is feljegyeztek vele kapcsolatban: amikor 1541-ben Budát bevették a törökök, ez volt az egyetlen egyházi épület, ahol hitüket gyakorolhatták a hívők. Ez azonban nem volt olyan egyszerű, ugyanis sokan hitújítókká lettek, mások hűek maradtak a római egyházhoz, így aztán elő kellett állni valamilyen megoldással. Egy deszkafallal két részre osztották a templomot, és ameddig a szentélyben két pap misét tartott és zsolozsmázott, addig a hajóban magyar nyelven lutheránus istentisztelet zajlott.
Nagyboldogasszony Főplébánia (Belvárosi plébániatemplom)
Ez a templom az Erzsébet híd lábánál áll, az utóbbi években felemás tornyokkal, de a sorsa a múltban sem volt sokkal egyszerűbb. Építésének pontos ideje nem ismert, de abban egyet értenek a tudósok, hogy amikor 1046. szeptember 24-én Szent Gellértre rátámadt a pogányság és a mélybe lökte, a templom már ott állt a mai Március 15-e téren. Számos ikonikus, nagy jelentőségű személy köthető ide: ide temették Gellért püspököt, itt tartották Hunyadi Mátyást trónra javasló királyválasztó országgyűlését, és ezen a helyen ravatalozták fel gróf Széchenyi Istvánt.
Érdekessége, hogy a török uralom alatt dzsámiként használták a templomot, és ekkor építették bele egy ma is látható török imafülkét, azaz mihrábot. Ez a fülke nagy jelentőséggel bír az iszlámban, ugyanis mindig azon a falon helyezik el, amerre felé fordulva imádkozni kell, amerre Mekka és a Kába kő található. Bár kiderült, hogy a mihráb tájolási hibája elég nagy, és az imádkozók jóval délebbre fordulnak, mint Mekka, a többi, a török hódítások során a hívek számára kényszerű használatba fogott, leginkább nyugat–keleti tengelyirányú templomnál még mindig pontosabban nézett a szent kő felé. Továbbá található itt egy szokatlan, három soros arab felirat, melynek származását nem tudják megmagyarázni, mára pedig lefestették, nem látható.
