Ezeket a mondatokat te is biztos, hogy százszor hallottad a szüleidtől, de csak később értetted meg az igazi jelentését...
Nem kell mindenhol ott lennetek
Bizony lányo,m/fiam neked sem kell mindenhol ott lenned. Se társasági eseményen, és még az összes buliban sem. Én pedig emlékszem, ki tudtam borulni, ha egy bulira nem mehettem el. Miért borultam ki ezen? Hát persze azért mert ott volt az ügyeletes Nagy Szerelem. Pedig én nem voltam egy lázadó alkat, de az amikor nem mehettem el valahova, olyan volt mintha megállna az élet körülöttem. Annyira nehéznek éreztük, nem? Mindenesetre a mai fejemmel úgy gondolom, elég lett volna a felére elmenni. Persze, akkoriban ebbe belehaltam volna, folyton attól féltem, valamiről lemaradok. Mondjuk nem tudom, mit vártam: az egyik bulira beüget fehér paripán a hercegem?
Aludj, ameddig megteheted
Hát. Igen. Akkor nem is értettük, hogy ezt miért mondkják. Az éjszakázások meg se kottyantak. Alig néhány óra alvás kielégített, hogy másnap produktívan tudjunk munkálkodni, tanulni vagy bármiben helyt állni. Erre ma meg bármit megadnánk, hogyha tudnánk úgy tenni, mint régen az oviban: minden délután aludni.
Nem kell sietni sehova
Volt olyan amikor nagyon felnőttek akartunk lenni, és komolyak. Mindent szépen sorban akartunk: az első csókot, az első együttlétet, a szerelmet, az esküvőt, a gyereket, a karriert, a mindent. Sorban mindent, de mindezt nagyon rövid idő alatt...úgy éreztük, hogy mindjárt elrohan mellettünk az élet, úgyhogy mindent ki kell próbálni, meg kell csinálni. Mert csak akkor leszünk felnőttek.Pedig késöbb erre is rájövünk, hogy semmi nem rohan el mellettünk, minden megvár.
Az idő minden fájdalomra gyógyír
Nem hittük el, miközben a kudarcba fulladt szerelmek után zokogtuk tele a párnát könnyekkel. Pedig nagyon igaza volt anyunak, hogy az idő megoldja. Elmúlt, túléltük. És tudod, hogy mi a legérdekesebb benne? Hogy még csak nem is egyszer!
Öltözzetek fel rendesen
És ezalatt azt értette, hogy legyen rajtatok kevesebb műanyag, a szoknyátok hossza pedig érhetne akár a térdünk alá is. Felnőttként már teljesen elszörnyülködöm, amikor látom, hogy lányoknak ki van a derekuk, bokájuk...és az is borzongást vált ki bennem, amikor vissza emlékezem, hogy mennyi kényelmetlen göncöt bírtam hordani én is. tinikoromban.
