4. számú érdekesség
Egy másik jellegzetes pálinkafajta a fütyülős barack, mely 1884 óta Kecskeméten készül. Ez egy olyan pálinka, ami külföldön is roppant népszerűségnek örvend, ennek oka pedig nem más, mint Windsor hercege, a későbbi brit király, VIII. Eduárd. Ő ugyanis sokat látogatta még hercegként Magyarországot, elsősorban a pezsgő éjszakai élet miatt, és egy ilyen alkalommal történt, hogy a barátai segítségét kérve magyar italt rendelt magának, hogy ne lógjon ki a sorból az olyan különös szokásaival, mint hogy nem pálinkát, hanem konyakot fogyaszt az este folyamán. Ekkor került először kezébe barackpálinka, amit annyira megszeretett, hogy itteni tartózkodásai során már csak ezt volt hajlandó fogyasztani.
5. számú érdekesség
A borok esetében mindig fel van tüntetve a palackon, hogy milyen évjárat, melyik évben készült. Ez nem csupán a díszítésért felelős szakemberek sivár fantáziája miatt van így, hanem azért, mert az évszámból derül ki, az adott üveg megéri-e az árát, tehát jó évjárat-e. Egy jobb évjáratú bornak az ízvilága egy teljesen más szintet képvisel. Ebből kiindulva talán megfogalmazódik a kérdés, a pálinkák esetében miért nem járnak el ugyanígy, holott ebben az esetben is előfordulhat jobb és rosszabb szüret a gyümölcs termesztésénél. A pálinkafőzők évről-évre igyekeznek ugyanazt a jól ismert ízt, színt, aromát és alkoholtartalmat, ezért aztán nem érdemes feltüntetni a pálinka évjáratát az üvegen.
6. számú érdekesség
A pálinka nevéről, pontosabban magáról a szóról, és hogy használható-e névként erre a párlatra, már korábban esett szó. A hivatalos megnevezés: pálinka. Azonban számos nem hivatalos elnevezéssel is lehet találkozni, ilyenek például: anyatej, bugyi, a gyűlölömital, a nyakolaj, a kerítésszaggató, a kontyalávaló, a majomtej, a nerángass, a lacibetyárköpés vagy a szemvíz. Hát, ha engem kérdeztek, egyik tetszetősebb, hangzatosabb, mint a másik, a személyes kedvencem a nerángass. Mindenesetre elmondható, hogy ahány tájék, annyi féle szakzsargon, szleng, megnevezés.
