5. érdekesség a Zsolnay porcelánról
Pécsett alapvetően a manufaktúra két nagy korszakában keletkezett darabokat lehet megtekinteni: a historizmus jegyében, valamint a szecesszió stílusában készült alkotásokat. Előbbire a növényvilágot idéző, népies motívumok jellemzők; a tervezést és a gyártást komoly néprajzi és archeológiai gyűjtőmunka előzte meg. Ebben a korszakban születtek a klasszicizáló és ónémet hatást mutató darabok is. A szecesszió korának alkotói, bár visszanyúltak a görög és római mitológia történeteihez, jelképeihez és figuráihoz, kifejezetten progresszív irányt képviseltek. Ebből kifolyólag az általuk tervezett darabok ma is szinte bármilyen modern nappali díszeiként megállják a helyüket.
6. érdekesség a Zsolnay porcelánról
Zsolnay porcelánból készült tetőt láthatunk Budapesten számos épület tetején, úgy, mint a Központi Vásárcsarnok a Fővám téren, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet a Stefánia úton, a Magyar Iparművészeti Múzeum az Üllői úton, a Postatakarékpénztás a Hold utcában, a kőbányai Szent László-templom, a Mátyás templom a Budai Várban, az Elefánt Ház teteje az Állatkertben, a Műegyetemen a rakparton, vagy az Országos Levéltár tetején. De, hogy ne csak pesti épületeket említsek, szintén híres Zsolnay porcelán tetőcserepes épület a kecskeméti Cifrapalota is.
7. érdekesség a Zsolnay porcelánról
Van egy pompás váza, a neve a Gránátalmafa, mely egyébként a Janus Pannonius Múzeum tulajdona. A vázát 110 éve mutatták be a közönségnek. A következő évben túlélte a tűzvészt, amely az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonját is elpusztította. A váza 107 év rejtőzködés után váratlanul felbukkant a nemzetközi műtárgypiacon, és Magyarországra került. Bemutatták a közönségnek, ezután árverésre bocsátották. A múzeum rekordáron, 19 millió forintért vásárolta meg.
8. érdekesség a Zsolnay porcelánról
Az előbb említett, 109 éve rendezett olasz világkiállítás magyar pavilonját Maróti Géza tervezte, és a Zsolnay-gyár termékeinek felhasználásával építették fel. A pavilon tele volt a kor legkiválóbb alkotóinak remekműveivel. Hatalmas sikert aratott vele Magyarország. Augusztus harmadikán hajnalban tűz ütött ki az olasz kiállítótérben. Sajnos a magyar iparművészeti tárlat is itt volt, a lángok oda is átterjedtek, és a tűzvészben a hazai alkotások túlnyomó része megsemmisült. Mivel a világsajtó is méltatta a magyarokat, és a műtárgyak elbírálása előtt történt a tragédia, számos összeesküvés-elmélet született arról, hogy szándékos gyújtogatás történt.
