A magyar filmtörténet egyik hatalmas mérföldköve, mely a korabeli viszonyokat oly módon tárta elénk, hogy a mai napig ugyanúgy élvezzük a filmet, mint amikor bemutatták. Nosztalgiázzunk együtt Pelikán elvtárson és ballépésein, valamint az akkori rendszer kissé eltúlzott szépséghibáin!
Magyar klasszikus: A tanú
A tanú Bacsó Péter 1969-ben megjelent, mára már kultuszfilmmé vált alkotása. Bár a Rákosi-rendszert mutatja be, mégis, miután elkészült, betiltották és tíz évre eldugták egy dobozba. 1979-ben aztán újra elővették, de csupán azért, mert közeledett a Betiltott Filmek Fesztiválja. A XXIV. cannes-i filmfesztiválón is levetítették, bár nem, mint versenyfilm. 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé. A filmet 2018-ban digitálisan felújították, így ma már egy korszerűbb változat is elérhető.
A cselekmény röviden
A tanú című film 1950-ben játszódik, a középpontjában Pelikán József áll, a dunai gátőr, aki egyedül neveli a gyerekeit, mert a neje lelépett. A történet elején Pelikán nem kap húst, nem tud mit enni adni a gyerekeknek, ezért úgy döntenek, „Dezsőnek meg kell halnia”. Dezső a disznó, és ez egy titkos disznóvágást, vagyis feketevágást jelent, amit a pincében végre is hajtanak. Hogy nehogy lebukjanak, még a gyerekek is énekpróbát tartanak, hogy ne lehessen hallani a malac visítását. Másnap összetalálkozik Dániel Zoltán illegális kommunista elvtársával, akit kiment a vízből és hazavisz. Időközben egy névtelen feljelentés miatt újra kimennek a rendőrök, és Dániel véletlenül megmutatja nekik a pincét, ahol a feketevágás minden bizonyítéka ott lapul.
Ezzel a vád bizonyítást nyert, Pelikánt elviszik a börtönbe, ahol találkozik Gulyással, a rendőrségi verőemberrel, aki még 1944-ben kiverte a fogait. A beszélőnk a lánya híreket hoz neki: lehet, hogy védőügyvédje a legsúlyosabb ítéletet fogja kérni, mivel a statuálás a fontos. Végül azonban titokzatos módon mégis hazakerül. Ezt követően Pelikán felváltva tölti idejét a börtönben és különböző pozíciókban, melyekben nem különösebben szuperál jól. Ilyenek az uszodaigazgató, az Angolpark igazgatója, a Narancskutató Intézet igazgatója. Ezekről a kalandjairól még lesz szó.
