Sokan emlékezhetnek a televíziózás hőskorára itthon. Anekdotákból mindenki hallhatott a hétfői adásszünetről, arra egyenesen meg az ország nagy része tisztán emlékezhet, hogy a 90-es évek elején még valóban csak kettő csatorna volt mindenki száméra elérhet: az 1-es és a 2-es.
A Magyar Televíziónak voltak klasszikus műsorai. Ki ne emlékezne a Kapcsoltamra, a Deltára, a a Kék fényre, a Ki mit tud?-ra, vagy éppen az Ablakra?
Sajnos mára olyan sok információ nem maradt fenn erről az egykori legendás közéleti, közszolgálati műsoráról. Annak fényében ez még inkább hihetetlen, hogy az adás hétről-hétre milliókat szegezett a képernyők elé, és népszerűsége nem csökkent a közel két évtizedes sugárzása alatt sem.
A műsor Kovalik Károly ötlete volt, akinek kórházi kezelése alatt pattant ki a fejéből az ötlet. Kovalik úgy érvelt, hogy az „ablakon ki és be lehet nézni, azt ki lehet nyitni, be lehet csukni, és néha bizony be is törik”.
Manapság már ritkának számít, de az Ablak minden pillanata élő műsor volt, nem volt forgatókönyv, megírt beszédpanelek, csak egy vázlatos adásmenet.
Az egész adás egy jó adag improvizáció volt, amit mesteri szinten űztek Déri János és Nagy György műsorvezetők. Aki emlékszik a műsorra, az tudhatja, hogy a fanyar, időnként már-már fekete humor ugyan úgy része volt az adásnak, mint a tudományos érdekességek. Ebben a műsorban tűnt fel, az azóta sajnálatos módon elhunyt Bálint György, aki a műsornak köszönhetően lett egy ország Bálint gazdája.
A mai világban mindent a nézettség jelnet. Ha egy műsor rossz, de mégis sokan nézik, akkor akármeddig a műsoron maradhat. Ebből is látszik, hogy az Ablak egy más korban „élt”.
Képek:
Fortepan / Szalay Zoltán
Fortepan / Rádió és Televízió Újság
