Mikor kezdődik az adventi időszak, milyen szokások jellemzőek Magyarországon advent idején? Ezekre a kérdésekre és még sok minden másra választ kaphatsz cikkünkből! Tudj meg mindent az adventi időszakról!
Advent – Az adventi időszak
Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.
VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24.közé. Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.
Advent – Adventi szokások
Ugyan a hagyományok szerint nem jellemző rá a hangos, látványos ünneplés, az adventi időszaknak megvannak a saját ünnepi jellegzetességei és hagyományai is. Az egyik ilyen babona szerint például ha egy eladósorban lévő lány egy harang köteléből három darabot letép, és a hajába köti azokat, akkor biztos lehet benne, hogy a közeljövőben kérőre talál majd.
A Szállást keres a Szent Család” áhítat a karácsonyt megelőző 9 napig tart. Az áhítat során egy-egy település lakói közül néhányan egymás házában összegyűlve imádkoznak egy, a Szent Családot ábrázoló képhez. A következő oldalon folytatom!
Advent Magyarországon
A hajnali zsolozsma szintén az adventi szokások közé tartozik. Ilyenkor az emberek advent első vasárnapjától kezdve karácsony napjáig minden reggel misére mennek – ezt angyali misének is nevezik. A hiedelem szerint a hajnali mise előtt boszorkányok jártak kint, akik előtt be kellett zárni az ólakat, míg fel nem csendült az első harangszó. Az advent során továbbá voltak, akik pénzt temettek el, abban reménykedve, hogy az így megtisztul majd.
Adventi koszorú
Az első adventi koszorút egy hamburgi lelkész készítette az 1800-as években. Az adventi koszorú manapság már kör alakú, és általában fenyőágakból készül (vagy azok fedik), illetve négy gyertya található rajta.
A katolikus otthonokban ezek a gyertyák általában lila színűek, kivéve azt az egyet, amelyik a harmadik vasárnapot szimbolizálja, rózsaszínben. Minden adventi vasárnapon új gyertyát gyújtanak meg, amely isten egyre erősödő fényét szimbolizálja. Az utolsó vasárnap az adventi koszorú mind a négy gyertyája ég.
Adventi naptár
Az adventi naptár a 20. század elejéről származik. Az első úgynevezett adventi kalendáriumot egy német anyuka készítette fiának, Gerhardnak, aki képtelen volt karácsony napjáig várni, hogy kibonthassa ajándékát. Édesanyja, hogy valamivel lekösse a fiút, fogott egy kemény papírdarabot, és 24 kis csokidarabot tűzött rá, amiből Gerhard minden nap egyet megehetett. Az advent majdnem minden napja valamilyen különleges jelentőséggel bír, és valamilyen hagyomány kötődik hozzá. A legnevesebbek ezek közül a Borbála (december 4), a Szent Miklós (december 6), Luca (december 13) és Tamás (december 21) napok.
