A keleti puma
A keleti pumák a következők a listán. Az állatfaj 2015-ben tűnt el végleg a földről, ekkor nyilvánították ugyanis véglegesen kihalt állatfajnak. Az utolsó élő példányt még 1938-ban látták utoljára, azonban azóta a kutatók sajnos egyetlen példánnyal sem találkoztak és nem is hiszik, hogy még bármikor összefuthatna velük bárki is. A keleti puma korábban 43 évig szerepelt folyamatosan a veszélyeztetett fajok listáján, ahonnan a tényleges levétel valójában már 2011-ben megtörtént, a szakértők úgy döntöttek, hogy várnak a végső kihalttá nyilvánítással, hátha még találkoznak vele.
Eredeti élőhelye Kanadától egészen Dél-Karolináig terjedt a hegyi oroszlánnak is nevezett keleti pumának, azonban innen az ember kitúrta, így élőhelyük területe jelentősen lecsökkent. A pumák rendszeresen merészkednek manapság emberek közelében, Amerikában egyre sűrűsödnek a puma támadások emberi áldozatai, hiszen ahogyan szűkül életterük, egyre közelebb merészkednek az emberhez, habár általában inkább elkerülik őket.
A Tajvani ködfoltos párduc
A tajvani ködfoltos párduc egyik alfaja a ködfoltos párducnak, különbséget az okoz közöttük, hogy kutatóik élettani és egyedfejlődésbeli különbségeket fedeztek föl a különböző helyeken élő példányokban, így az élőhelyük alapján több különböző alfajba kategorizálták őket. Eze az alfajok közül sajnos 2013-ra a tajvani ködfoltos párducot kihalttá nyilvánították.
Egy kamera megfigyeléses kutatás alapján sajnos már nem láttak felbukkanó példányt Tajvan legnagyobb erdejében 2000 és 2004 között, így később ezek alapján a tanulmányok és kutatási anyagok alapján nyilvánították kihalttá. A tajvani ködfoltos párdus volt Tajvan 2. legnagyobb ragadozója, a ködfoltos medve után. A párduc tajvani esőerdőkben volt őshonos, ahol az utolsó bizonyítottan látott példány 1983-ban látták élve.