A magyar főváros nem csak hatalmas, de régóta is épül, nem csoda hát, ha tele van mindenféle rejtett kincsekkel. Ebben a cikkben összegyűjtöttem öt igazán különleges, már-már titokzatos templomot, amit érdemes legalább egyszer felkeresni és megnézni!
Szent Mihály kápolna
A margitszigeti romoknál található ez a réges-régi építmény, ahol Szent Margit töltötte életét aszketikus vallásossággal. Igaz, a török hódoltság alatt a kápolna és a hozzá tartozó kolostor rommá vált, a harmincas években újjáépítették, ehhez pedig minden régi elemet felhasználtak, így például a bejárat fölötti dombormű is régi helyén pihen.
Külön érdekessége, ahogyan a ma is hallható harangjára ráakadtak. 1914-ben szörnyű vihar tombolt, a szél pedig kicsavart egy több száz éves diófát a Domonkos-rendi kolostor birtokán. A kitépett fa gyökerei között pedig rábukkantak az elveszett harangra. Ez az ország egyik legidősebb harangja, a XV. század folyamán készült Strous János harangöntő mester által, egy a következő felirat van belevésve: Hilf * uns* Gott * Maria * perat * uns * dumma * goss * Meister * Hans * Strous *. Ami lefordítva: „Segíts Isten, Mária vezess minket együgyűeket".
Városmajori Jézus Szíve Templom
A Városmajor szélén található Jézus Szíve templom egyike a modern építészet leghíresebb példáinak. A templom tornya gyakorlatilag Buda minden részéről látható, tömör szerkezetét nagyszerűen ellensúlyozzák a belépéskor a szentély fölötti színesüveg ablakok. Ez a templom Árkay Aladár műve, Budapest első modern, vasbetonból készült temploma, melyet 1933-ban szenteltek fel. A modern stílus nagy felháborodást váltott ki a konzervatívabb körökben, „Isten városmajori garázsának” csúfolták. 1942-ben bombatámadás érte a ma már műemlék templomot, a becsapódás helyén ma egy Mária-szobor áll.
Gellérthegyi Sziklatemplom
A Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom az egyik legkülönlegesebb temploma a fővárosnak. A templom az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendhez, a pálosokhoz tartozik, mely rendet II. József oszlatta fel 1786-ban, számos egyéb renddel egyetemben. 1934 után a szerzetesek hazatérhettek, és ekkor építették nekik a Gellért-hegy dunai oldalába a Sziklakolostort, a természetes barlangból vájt üregből pedig templom lett. A kommunizmus alatt a szerzeteseket elvitték, a templomot bezárták, a kolostor később az Állami Balett Intézet kollégiuma lett, és csak 1989-ben nyitottak ki újra. A hely ma látogatóközpontként is üzemel, és itt őrzik Remete Szent Pál lábszárcsontját, a pálosok egyik legjelentőségteljesebb és legfontosabb ereklyéjét.