Ha kolbász akkor…? Nálunk a családban mindig megy a vita, hogy gyulai vagy csabai, gondolom nincs ez máshol sem máshogyan. Tegyünk végre igazságot, vagy legalábbis nézzük meg, hogy mi a különbség közöttük!
Mi a különbség a gyulai és a csabai kolbász között?
Nincs olyan magyar, aki ne imádná az ízletesen elkészített kolbászt, maximum csak nem vallja be. Diéták milliói mentek már tönkre tőle, a külföldiek előszeretettel keresik ezt a boltok polcain, és külföldre mi is leggyakrabban ezt visszük ajándékba. De a polc előtt állva sosem egyszerű eldönteni, hogy vajon a gyulai párt, vagy a csabait emeljük le, és vigyük magunkkal. Alapvetően nem lehet rossz döntést hozni, hiszen mindkettőféle kolbász nagyon ízletes, sőt mi több felkerültek a hungarikumok listájára is, de azért van közöttük néhány fontos különbség. Alapvetően mindkettő paprikás kolbász, de a csabai mindig csípős, csak köménnyel készült, míg a gyulai borssal. Nagyobb különbség még a két kolbász átmérője, mivel a gyulait sertés vékonybélbe (30-35 mm), a csabait pedig hagyományosan kuláréba, vagyis sertés vastagbélbe (40-55 mm) töltik.
A Gyulai kolbász története
A gyulai kolbász hungarikum, amely meghatározott, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző alapanyagokból készült, eredetvédett, azaz csak Gyula és Békéscsaba városok közigazgatási határain belül előállított, fűszeres kolbászféleség, amelyet már több díjjal is jutalmaztak. A terméket a meghatározott sertésfajták keresztezéséből származó, fej és lábak nélküli, hasított féltestek kizárólag kézzel történő csontozása után nyert comb, lapocka, csülök, dagadó, karaj, tarja és oldalas, valamint mirigyektől mentes kemény szalonna felhasználásával állítják elő. Egy kis családi vállalkozással indult útjára a későbbi világhíres kolbászféleség: 1882-ben nyitott gyulai szatócsüzletében Balogh József saját készítésű házi kolbászt, szalonnát és disznósajtot is árusított, illetve a közeli laktanyát látta el, valamint egyszer küldött egyik barátjának Párizsba is, aki rábeszélte nevezze be a különleges csemegét az 1910-es Brüsszeli Világkiállításra. Nagyon jól tette, hiszen aranyéremmel tért haza. A nagyüzemi gyártás tanítványa, Stéberl András aranykoszorús hentesmester nevéhez fűződik, aki szintén szerzett aranyérmet 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításról, illetve ő elkezdte védjegyeztetni is a terméket, csak hogy jött a világháború.
Mi történt ezután a gyárral, és mi a csabai kolbász története? Lapozz és elmeséljük!
Forrás: Kép Fortepan, Adományozó: Magyar Hírek folyóirat, Kovács Márton Ernő