A tavasz a várva várt felmelegedésen kívül több ünnepet is magával hoz, amelyek közül a legtöbben kétségtelenül a húsvétot várják. A kétnapos ünnep második napján, húsvéthétfőn a fiatalabb legények (és sok helyen még az idősebb férfiak is) locsolkodni indulnak egy kis kölnivel (vagy egy szódás palackkal) és egy locsolóverssel felszerelve, hogy megöntözzék a környék leányait és asszonyait, nehogy azok elhervadjanak.
Mi magyarok meg sem kérdőjelezzük igazán ezt a népi hagyományt, azonban kevesen tudják, hogy egyáltalán honnan származik, és hogy pontosan mik is tartoznak hozzá. Következzék tehát a húsvét története, dió helyett tojáshéjban!
Húsvéti szokások – A húsvéti locsolkodás
Ez a szokás egy régi vidéki szokásra tekint vissza. Húsvéthétfőn a fiatal mezőgazdasági munkások ez vödör hidegvizet önthettek azokra a lányokra, akik házasulandó korúvá váltak, de néhány leányzó nem úszta meg ennyivel, és a közeli patakhoz vitték, ahol megmártóztatták őket. Ma már a legtöbb helyen a vödör vizet leváltotta a kölni, habár a vidéki településeken még mostanában is hallani a szódás palackból lelocsolt lányok sikoltozását húsvéthétfőn. A locsolkodásba mára már az idősebb korú nőket is bele szokás venni, függetlenül attól, hogy házasok-e vagy sem, legyen szó, családtagokról, vagy ismerősökről.
Ettől függetlenül ez a nap még mindig különleges jelentőséggel bír a hajadon lányoknak és nőknek. Általában csinos ruhában várják a bejelentés nélkül érkező látogatókat, azaz a locsolókat. A versmondással egybekötött locsolkodás után a locsolók díszített hímes tojásokat, süteményeket, a felnőttek pedig általában valamilyen házi készítésű alkoholos italt kapnak. Ez után irány a következő háztartás, a többi locsolnivaló virágszállal. A vízzel történő öntözés és az ajándékba adott húsvéti tojások a kereszténység előtti időkből származó termékenységi szimbólumok, így a húsvétnál is jóval öregebbek.
A húsvéti tojások
Habár a tojások a kereszténység megjelenése előtt is a termékenység szimbólumai voltak, díszesre festésük nagyjából csak ezer évre nyúlik vissza. A piros szín Krisztus vérét jelképezi, a tojás maga pedig az örök életet. Más színeket csak nagyjából három évszázaddal ezelőtt kezdtek el használni a tojások díszítésére. A magyar húsvéti tojásokat általában népművészeti motívumok (többnyire virágok), vagy egyszerű alakzatok, rajzok díszítik. Időnként feltűnik egy-két ősi szimbólum (például a nap) is. A következő oldalon még több érdekesség vár, megéri lapozni egyet!