Régi karácsonyi hagyományok

A népi szokások szerint a karácsonyi ünnepek alatt az asztalnak és az ételeknek nagyon fontos szerepe volt. Szigorúan meg volt határozva az asztal díszítésének és az étkezésnek a rendje. A vacsora során tálalt fogásoknak varázserőt tulajdonítottak, és a karácsonyi asztalterítőt használták tavasszal vetéskor, ebből vetették az első magvakat, hogy bő termést hozzon. Ugyanerről az abroszról adtak gabonát a baromfiaknak is, és a karácsonyi vacsora során az asztal alá szalmát helyeztek, ezzel emlékezve Jézus születésére.

Az akkori babonákhoz tartozott, hogy a háziasszonynak nem szabadott felállnia vacsora közben, különben a tyúkok egész évben nem tojtak neki. A karácsonyi ebéd vagy vacsora december 25-én zajlott le, ahova a nagyobb rokonság is hivatalos volt. Itt Magyarországon a szűk körű családi együttlét általában 24-én, szenteste zajlott le.

Az egyik legismertebb karácsonyi szokás volt a betlehemezés, amikor is a családok, gyerekek a falut végig járták, és minden házba bekopogva énekeltek, és eljátszották Jézus Krisztus születésének történetét. Ez a szokás az egész országban elterjedt, és néhány faluban a mai napig gyakorolják. A betlehemezés legfontosabb eleme a pásztorok éneke és játéka volt, de mellette az angyalok éneke és a háromkirályok is szerepet kaptak a színdarabban. A jelmezeket, kellékeket a gyerekek vitték magukkal házról házra, így például egy templom alakú betlehemet is, amelyen a Szent Családot ábrázolták. 

Elterjedt szokássá vált, hogy karácsonykor megajándékozzuk családunkat, barátainkat. Ezzel óriási kereskedelmi áradatot hozunk az üzleteknek, áruházaknak, amit ők igyekeznek minél jobban kihasználni, és egyre nagyobb és nagyobb reklámáradattal próbálják a bevételüket többszörösére növelni – ezzel feledtetve az ünnep valódi lényegét.

Alegfontosabb hagyományok után lássuk, hogy mik is kell hogy az asztalra kerüljenek!

#GALERIA-76#