Minden héten új orvosi fejlesztésekről értesülünk, amelyek egy lépéssel közelebb visznek minket ahhoz, hogy emberek millióinak életét meghosszabbítsuk. Ez a folyamat azonban már sok évvel ezelőtt elkezdődött. Vajon kik voltak azok a magyar orvosok, akik jelentősen hozzájárultak az orvostudomány történetéhez? Tudjunk meg róluk többet!
Az "anyák megmentője", Semmelweis Ignác (1818-1865)
1818. július 1-jén született Budán a magyar orvostudomány egyik vezető alakja, a gyermekágyi láz kórélettanának megteremtője. Egyetemi tanulmányait a bölcsészkaron kezdte, majd a jogi karra került, majd szakot váltott, és Pesten, illetve Bécsben orvostudományt tanult. 1846-ban a bécsi szülészeti klinikán lett tanársegéd, ahol gyakorlatilag naponta szembesült a gyermekágyi lázban elhunyt anyák tragédiáival. Az "anyák megmentője", Semmelweis Ignác (1818-1865) Semmelweis megfigyelte, hogy a kórházakhoz képest lényegesen kevesebb nő szült otthon, bábák segítségével.
Semmelweis felfedezte, hogy az orvos boncolás utáni leletei megegyeznek a gyermekágyi lázban elhunyt anyákéval, amikor egy kollégája boncolás közben megsérült a keze, és nem sokkal később elhunyt. A legnagyobb eredményt nem a vérmérgezés azonosítása jelentette, hanem annak felismerése, hogy a boncolás során használt fertőző anyag a boncoló kezén volt, és csak egy seb kellett ahhoz, hogy a véráramba kerüljön, ami minden szülő nőnél jelen van. Semmelweis volt az első, aki felismerte, hogy a gyermekágyi láz nem betegség, hanem fertőzés, és hogy az orvos a fertőzés forrása.
Mielőtt hozzáértek volna a beteghez, a felügyelete alatt dolgozó orvosokat erős fertőtlenítőszerekkel megmosta a kezüket. Sajnálatos módon megállapítása barátai helyett ellenségeket szerzett neki munkatársai körében, akik büszkék voltak a kezükön lévő "kórházi illatra", és tiszteletlenségnek tartották azt a feltételezést, hogy ők a felelősek a betegek haláláért. A megbetegedések elkerülése érdekében a fertőtlenítőszerekkel történő kézmosást szorgalmazta.
Nálunk az első petefészekműtétet Semmelweis Ignác végezte el. A pesti egyetemen 1855-ben nevezték ki a szülészet és nőgyógyászat professzorává. Egy bécsi idegkórházban hunyt el 1865-ben. Végül azonban nem elmebetegség vagy agyi fogyatékosság, hanem általános vérmérgezés (! ) vezetett a halálához. 2013-ban az UNESCO elismerte Semmelweis Ignác néhány, 1847 és 1861 között nyomtatásban megjelent gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezését.
Ezért…
Ezért is fontos, hogy megfelelő orvosokat találj! Legyen szó bármilyen orvosról, akár fogorvosról, aki teljes fogbeültetést csinál, vagy bármiyen más területről, nagyon fontos, hogy jó szakember kezébe kerüljön az ember! A Móricz Dentálban felkészült szakemberek várnak,bármilyen problémával is álljál szemben!
A "C-vitamin megalkotója", Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője 1893. szeptember 16-án született Budapesten. Ő volt az első és egyetlen magyar tudós, aki a magyarsághoz való hozzájárulásáért Nobel-díjat kapott. "A C-vitamin megalkotója", Szent-Györgyi Albert (1893-1986) 1917-ben Cambridge-ben végzett, és ott szerzett kémiai doktorátust. Hazájába visszatérve 1928-ban a kolozsvári Ferenc József Királyi Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetőjévé nevezték ki.
A C-vitamin 1920-ban kapta ezt a nevet az akkor még ismeretlen étrendi összetevő tiszteletére, amely a skorbutot, az egyik legkorábbi hiánybetegséget okozta. Joseph Svirbely, egy magyar származású amerikai tudós Szent-Györgyi Alberttel folytatott kutatásai során először a hexuronsavat - eredetileg ignoznaként ismert anyagot - kapcsolta össze a C-vitaminnal.
A szegedi paprika lényegesen gazdagabb volt ebben az anyagban, mint a többi citrusféle - állapította meg Szent-Györgyi Albert. A hexuronsav az aszkorbinsav nevet kapta - utalva antiszkorbutikus aktivitására - Szent-Györgyi ajánlása után, amikor 1932. április 15-én először jelentették együttes felfedezésüket. Szent-Györgyi Albert orvos és biokémikus 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égési folyamatok területén tett felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalizátor szerepére". Ő volt a Kossuth-díj kitüntetettje is.
Otthonát a massachusettsi Woods Hole-ban találta, ahol 1986. október 22-én, 93 éves korában hunyt el. 1986-ban megkapta a George Washington-díjat, 1987-ben pedig a Szegedi Tudományegyetem felvette a nevét. A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ a jelenlegi neve.