Az Európai Parlament egyre több és több negatív hatását mutatta ki az emberi egészségre az évente kétszeri (márciusban és októberben esedékes) óraátállítás miatt. Ezért annak felülvizsgálatát kezdeményezték. Ezt végül 384 igen szavazattal, 153 ellenszavazattal, 12 tartózkodással el is fogadták! De azóta sem történt semmi. 2021-ben is lesz tavaszi óraátállítás. Mutatjuk, mikor!
A jelenlegi nyári időszámításról szóló irányelv az egész unióra vonatkozóan még 2001-ben lépett hatályba, hogy ezzel is elősegítse a belső piac hatékony működését. Azonban – és azóta többször is -, rendre kimutatták, az emberi egészségre (és a közlekedésre, az energiamegtakarításra) nézve ez negatívan hat. Az órák előre-vissza állítása rövid távú alvászavarokat okoz, csökkenti a munkaképességet és komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.
Óraátállítás: nem hatékony és még utáljuk is
2018 Január végén Finnország (és ezzel együtt 70 ezer finn állampolgár) azt kezdeményezte, jövőben tekintsen el az évi kétszeri óraátállítástól, és maradjon a nyári időszámítás. Ezt most az EP-képviselők végre megszavazták, így már csak egy lépés választ el bennünket attól, hogy évente kétszer boruljon fel a hormonháztartásunk a felesleges óraátállítás miatt!
#szavazas-82#
Óraátállítás egyébként csak Észak-Amerika egy részén és Európában van érvényben, másutt nem követik ezt a gyakorlatot. „Az elsődleges cél az óraátállítás egységes leállítása az Európai Unió-szerte” – áll a bizottság közleményében. Ha végül az Európai Parlament is megszavazza, az ránk nézve kötelező érvényű lesz.
Hasznos vagy inkább káros az óraátállítás?
Rengeteg vita alakult ki körülötte, nagyon sokan vannak, aki mellette vannak, de manapság már többen, akik ellenzik. Előnye mindenképpen az, hogy tovább van világos, főleg azoknak előnyös ez, akik mondjuk délután 5 óráig dolgoznak, reggel sötétben, este sötétben érnek haza, így viszont nem. A családoknak is kedvez, mivel tovább van világos, és több időt lehet a szabadban tölteni, ezzel pedig áramot is spórolnak, mivel kevesebb időt töltenek a lakásban.
Előny még az is, hogy kevesebb mesterséges energia szükséges ebben az időszakban, mint télen. Hátránya viszont az, hogy az egészségre rövidtávon károsan hat, sokak szerint az energia megtakarítás nem olyan jelentős, a szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek (ezt nem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos), ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét.
Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. A tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma. (az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken).
A tavasszal néhány napig (egyénenként változó) reggelente az a jellemző, hogy a melatonintermelés még nem állt át, a glükokortikoidszint is alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.