Röviden a Pál-völgyi cseppkőbarlangról

A Pál-völgyi-cseppkőbarlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített barlangja. A Budai-hegységben, a Látó-hegy keleti oldalán található. Kataszteri száma: 4762-2. Több mint 30 km hosszú, a turisták által látogatható hossza 500 méter. A Mátyás-hegyi-barlanggal és a Harcsaszájú–Hideglyuk-barlangrendszerrel együtt a Szépvölgyi-barlangrendszer részét képezi, melynek teljes ismert hossza 29,8 kilométer, függőleges kiterjedése 121 méter, és ezzel Magyarország leghosszabb barlangja. (Korábban, amíg csak az első két barlang összefüggését ismerték, 19 km-es kiterjedésével az ország második leghosszabb barlangjaként tartották nyilván, mivel a Baradla–Domica-barlangrendszer a maga 25 km-es hosszával megelőzte.)

Budapest II. kerületében, a Szépvölgyi út 162. sz. alatt van a bejárata, ez a 65-ös és 65A számú autóbusszal (Kolosy tér – Fenyőgyöngye), a Kolosy térről közelíthető meg. Hőmérséklete egész évben állandó, 10 °C. Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap, 10–16:15 óráig. A barlang csak vezetővel látogatható, túrák minden óra tizenötödik percében indulnak. Egy túra időtartama mintegy 60 perc. Először 1902-ben lettek figyelmesek a barlangra, az arra járó turisták próbálták feltérképezni a helyet, de azt kellett észrevenniük, hogy a járatok pár méter után egyszerűen beszűkülnek.

Egy véletlen folytán tárták fel a barlangot, egy szájhagyomány ugyanis arról szól, hogy egy arra járó birka alatt beszakadt a föld, és amikor őt próbálták menteni, akkor vették észre, hogy az üregnek bizony folytatása van. Ezután kezdődött meg egy kis bontás, majd előkerült a mai Pál-völgyi barlang elülső, cseppkövekkel díszített szakasza. A kutatások egészen 1910-ig tartottak, robbantások segítségével felfedezték, hogy a barlang több mint 1 kilométer hosszú. Ezután a barlangot ellátták lépcsőkkel, korlátokkal, 1919-től járhatóvá vált a nagyközönség számára is. És hogy mit találhatunk a barlangban? A következő oldalon elmondom!

Forrás: Wikipédia