(Kép forrása: Wikipédia – VinceB)
1927-ben Magyarországon tartották az Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszust. Erre az alkalomra a főváros támogatásával villanyvilágítással látták el a látogatható barlangszakaszt, biztonságosabbá, kényelmesebbé téve a barlang megtekintését. A második világháború során óvóhelynek használták a barlangot. Ez sajnos azzal járt, hogy a barlang berendezéseiben és képződményeiben sok kár keletkezett. A háború után némileg helyrehozták a károkat, de komolyabb felújításra csak 1973-ban került sor, mikor az Országos Természetvédelmi Hivatal nagy anyagi áldozatok árán, a barlangkutatók társadalmi munkájának segítségével korszerűsítette a villanyvilágítást és az utakat a barlangban.
1989-ben a Budapesten rendezett 10. Nemzetközi Barlangtani Kongresszus tiszteletére egy újabb szakasz és egy új kijárat került kiépítésre. Ezzel megteremtődött az útismétlés nélküli látogatás lehetősége, s egyben a barlang befogadóképessége is nőtt. A kiépített szakasz ezzel az utolsó bővítéssel elérte az 500 méteres hosszúságot. Több évtizedes szünetelés után 1980-ban újra megindult a Pál-völgyi barlang feltáró kutatása, ami igen jelentős eredményekre vezetett. Ekkor a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport két tagjának sikerült a huzat útját követve addig ismeretlen barlangrészekbe hatolniuk. Céltudatos és kitartó munkájuk eredményeképpen a barlang ismert és felmért hossza már meghaladta a 19 km-t. A Mátyás-hegyi barlanggal való összeköttetést 2001-ben sikerült megtalálni. E felfedezések jelentősége nem csak abban rejlik, hogy a Pálvölgyi–Mátyáshegyi-barlangrendszer Magyarország második leghosszabb barlangja lett, hanem az újonnan felfedezett járatokban talált képződmények igen nagy tudományos értékük révén hozzájárultak a barlangok keletkezésének jobb megismeréséhez.
Miután 2011. december 11-én megtalálták az összeköttetést a Pál-völgyi-Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú-Hideg-lyuk barlang-rendszerek között is, az így létrejött – még nem hivatalosan elnevezett – Szépvölgyi-barlangrendszer 28,6 km-es hosszúságával, megelőzve az addig leghosszabbnak ismert Baradla–Domica barlangrendszert, Magyarország leghosszabb barlangjává lépett elő. A barlang változatos látnivalót kínál: a jó akusztikájú Színház-teremtől a Meseország cseppkő-képződményeiig. Egyes cseppkövek állatokra emlékeztetnek, így elefántra és krokodilra. Legérdekesebb látványosságai a változatos, csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok, valamint a meseszerű cseppkövek és különleges sziklaalakzatok. A legnagyobb és legszebb fővárosi barlang, Budapest egyik védett természeti értéke.
Forrás: Wikipédia
