Sokan mondják, hogy régen minden más volt – ez pedig a szüreteléssel kapcsolatban tényleg helytálló! Lássuk, milyen is volt a szüretelés az 1950-es, ’60-as években.
Miért is volt másabb a szüretelés régen? Talán a legnagyobb indoka, hogy akkor még semmi sem volt gépesítve. Emellett az egyik legnagyszabásúbb eseménynek számított az évnek ezen időszakában – nagyszüleink idejében, valamint természetesen korábban is rendkívül nagy társas eseménynek számított, amire egész évben mindenki lázasan készült. Családok, gyerekek, felnőttek egyaránt várták és sokáig emlékeztek az évenkénti szüretelésre.
Hogyan zajlott a szüret régebben?
Mint már említettem, a szüret régen az egyik legnagyobb társasági eseménynek számított, egyike volt a nagy közös ünnepeknek, melyet óriási mulatsággal zártak a nap végén – hatalmas szerepe volt a közösségek életében.
Éppen ezért is, a faluban, aki tehette, elment a szőlőbirtokaira, így is segítve az ottani embereket, akik a megtermelt szőlőből isteni borokat készítettek a munka végeztével.
Most galériánkból is nosztalgiázhatsz – tekintsd meg azt Te is!
#GALERIA-122#
A szüretelés ekkor még nem egy-két napig tartott, hanem akár hetekig elhúzódott, hiszen minden szőlőfajta más időben érik, de ezt senki sem bánta. Minden nap végén vidáman mulattak az egybegyűltek, közösen megünnepelve az aznapi bőséges termés begyűjtését.
Manapság már ezzel szemben mindent gépesítve végeznek el, mely alól a szüretelés sem kivétel – ezért viszont már jelentősége is csökkent, amennyiben a közösség építésre gondolunk.
Az év egyik legfontosabb eseménye
Anno, amikor szüretelés zajlott, még a törvénykezés is szünetelt, hiszen mindenki igyekezett ennek a nagy dolognak a részese lenni, kivenni részét a munkából. Ez pedig rangtól és gazdaságtól független volt, mindenki ott volt, aki élt és mozgott. Ekkor még a vitézek is hazatértek, persze ennek más oka is volt a munka elvégzésén kívül. Akkoriban ekkor találkozott a falu apraja nagyja, így ez azt is jelentette, hogy ekkor volt lehetséges az ismerkedés, ekkor tudtak beszélni a falu kiszemelt lányaival.
A kép forrása: Fortepan / Erdei Katalin