Jellegzetes volt a szüretek kapcsán, hogy azok lövéssel vagy riogatással kezdődtek, ezzel tudatták a falu lakóival, hogy eljött az ideje a gyümölcsök összegyűjtésének, valamint a vele kapcsolatban történő mulatozásnak.
Egyáltalán nem volt egyszerű munka
A szüretelés akkoriban egyáltalán nem volt egyszerű munka, ez mégsem zavart senkit. A nők és fiatalabb lányok is ugyanúgy beálltak a szedők soraiba, mint a hazatért vagy a faluban élő férfiak, csak ők kisebb edényekbe gyűjtötték a fürtöket, mint az erősebb egyének, majd onnan öntötték a puttonyba a termést. Ha pedig az már megtelt, akkor a férfiakon, fiúkon volt a sor – ők nagy fából készült puttonyba szállították azokat tovább, majd nekiálltak a préselésnek.
Amikor pedig mér beesteledett, a nap végén elérkezett a várva várt mulatság, ami természetesen zenével, táncolással és italozással járt! A teljes szüreti időszak végeztével pedig még a kisebb, naponta megtartott mulatságokat is egy nagyobb szabású ünnepség követte – ekkor már előkerültek a jellegzetes szüreti ételek a jó hangulaton kívül, amire persze a gazdasszony ügyelt gondosan.
Ekkor a szüretről hazaért munkásokat már egy terített asztal fogadta. A jellegzetes fogások közé tartoztak a marha- vagy birkahúsból készült bográcsételek, valamint nem maradhatott el a magyarok kedvence sem, a húsleves, valamint a töltött káposzta. Mindezt pedig kalács és csörögefánk kísérte.
Hogyan is zajlik manapság a szüretelés?
Manapság már sok mindent elhagytak a jellegzetes szüretelésből. Csupán a szűkebb család és barátok vesznek rajta részt, sokan egyáltalán nem társasági eseményként élik meg, hanem elvégzendő munkának. Egyedül a nagyobb, szüreti bálok szervezése maradt meg szerencsére, melyeket valamennyi településen előszeretettel rendeznek meg egy-egy egynapos ünnepként.
Ezeken szintén megtalálhatóak jellegzetes, magyar fogások, valamint különböző előadások, fellépők jelennek meg, ahol a város, település lakói jól szórakozhatnak egy-egy ital mellett.
A kép forrása: Fortepan / Péterffy István
