De hogy történt Magyarországon?
Magyarországon először ezt az ünnepet 1925-ben tartották a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt által, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva.
Ugyanakkor magát az ünnepet Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta be Amerikából, így a legelső ünnepséget a már említett év március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. Ezt karolták fel a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői, ezzel is népszerűsítve az édesanyák ünnepét. Ekkor tették meg az első lépéseket az országos bevezetésre.
1928-ban már miniszteri rendelt sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé.
Érdekességek az anyák napjáról
Érdekes, hogy Anna Jarvis, akiről már fentebb írtunk, egy sokkal nyugodtabb ünnepet szeretett volna. Az ünnep népszerűsítése közben nem vette észre, hogy a világkereskedelem lecsapott az anyák napjára, értve itt a virágkereskedőket, üdvözlőkártyagyártókat, és még sorolhatnánk. Jarvis úgy érezte, hogy ezzel az ünnep messzire eltolódott a kiindulóponttól: az elő és már lehunyt anyák tiszteletétől, s elkezdett elüzletiesedni. Emiatt a nő élete hátralévő részében éppen annyira küzdött az ünnep ellen, mint eleinte azért. Olyan heves tiltakozásokban, tüntetésekben vett részt, melyek miatt még a törvénnyel is szembekerült. Élete végére megbánta tetteit, és nem akarta nevét az anyák napjával kapcsolatba hozni.
Az ünnepet az arab világ legtöbb országában (például Egyiptomban, Irakban, Libanonban, Szaúd-Arábiában), de még a magyar paraszti hagyományban is, március 20-a utáni első vasárnapján tartják a Gyümölcsoltó Boldogasszony napját. Ez összevontan nem csak anyák napjának számít, de a nőnapot, Valentin-napot is magába foglalja. Ekkor a leányok virágot ajándékoznak kedvesüknek, a gyermekek pedig verssel és dallal köszöntik fel édesanyjukat, és nagyszülőiket.
Indiában a nyugat hatására ugyan átvették az ünnepet, ez náluk május 10. Emellett viszont megtartják ugyanúgy a „durga púdzsa”, illetve a „navarátri” nevű tíznapos októberi anyák ünnepét is.
