Íme a megoldás!
Az utak számozásának elve egészen az 1930-as évekre nyúlik vissza. Az évtized közepén a fő utakat nyugatról keleti irányba, az óramutató járásával megegyezően arab számokkal látták el. Példának okáért így lett a Bécs felé tartó főút az 1-es számú, a Vác felé a 2-es, a Felvidék felé tartó a 3-as, a Debrecen felé futó a 4-es, stb.
Ezekből következik, hogy ezen fő utak leágazásai, az alsóbb rendű utak számozását tovább tagolták: 11-es, 21-es ... Később, az újabb útépítések miatt némileg kényszerből módosították az elképzelést. Ebből adódnak a kisebb anomáliák. Azonban a fő irányelv a mai napig életben van.
Az óramutató járásának megfelelő számozási elvet a később épülő autópályák vonatkozásában is megtartották. Ez első alkalommal az 1964-ban lépett életbe az M7-es szabályozása kapcsán-hiszen ekkor kezdték el építeni a Balaton felé induló sztrádát.
De honnan jön az „M”?
Az M a hazai autópálya elnevezésekben annak a rövidítése, hogy kizárólag motorhajtású (M) közlekedési eszközök hajthatnak rá. Tehát kézi- vagy állati erővel vontatott eszközök valamint kerékpárral ezekre az utakra nem lehet felhajtani. nem mehet fel rá.
Képek:
Fortepan / UVATERV
Fortepan / Inkey Tibor
