Legendák csatája
Már csak ebben a két fennmaradt írásos emlékben is benne van egy hatalmas vita szikrája, az egri és szekszárdi bortermelők között, amire nemrégiben sor is került. Most akkor egri vagy szekszárdi az igazi bikavér? Az egyik forrás, csakis Szekszárdot említi, a másik pedig Egert ugyan, de csupán példaként, tehát nem általános használatra utalva. A kutatások azt állapították meg, hogy Szekszárdon valóban előbb bukkant fel a kifejezés, azonban ezt általánosítva használták a vörösborokra, ezért kizárólagos névhasznált nem illeti meg a vidéket, tehát Eger is használhatja ezt a nevet, ezt pedig mindenki elfogadta.
Néhány szó az Egri Bikavérről
Most, hogy megtudtuk, hogy honnan ered a bor neve, ideje, hogy megtudjuk pontosan, hogy milyen is ez a legendás Egri bikavér! Az egri bikavér készítése hozzávetőlegesen 130-150 éves múltra tekint vissza. Az első tudatos bikavér-készítő a kísérletező kedvű Grőber Jenő volt a 20. század elején, aki által az egri bikavér elindult a szélesebb ismertség és nemzetközi hírnév felé. Azóta a világháborúk és a kommunista tervgazdálkodás következtében számtalan változtatáson átesett a bor fajta. Az Egri Bikavér valójában nem más, mint a jellemzően a magyar fajták közül kékfrankos, portugieser, kadarka, a nemzetközi fajták közül cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, valamint újabban a pinot noir és shiraz (syrah) fajták borának változó arányú házasítása, nagy testtel, közepes-magas csersav- és alkoholtartalommal, szép savakkal rendelkező, karakteres, fűszeres és gyümölcsös aromatikájú, az egri borvidék klímája és viszonyai által meghatározott vörösbor. Mivel a név az Európai Unóban be van jegyezve, mint földrajzi árujelző, készítésének módja szabályozott, és ellenőrzött, csak az egri borvidéken előállítható.
