Járt-e Brüsszelben, ki tervezte és mikor került Balatonboglárra a Balaton legérdekesebb épülete? Régi újságcikkekben nyomoztunk az igazság után.
(Fotó forrása: Fortepan/ Balázs Lajos)
Balatonboglár, sőt talán az egész Balaton egyik legikonikusabb épülete a Xantus János vagy köznapi nevén a Gömbkilátó. A ma is döbbenetes építményről sok leírást találunk a különböző oldalakon, ám ezekben sajnos rengeteg a téves információ. Tegyük hát tisztába az egyik legérdekesebb balatoni látványosság pedigréjét. Ha szóba kerül a Gömbkilátó, akkor hamar belebotlunk az olyan mendemondákba, hogy Kádár István tervezte, megjárta a Brüsszeli Világkiállítást és a BNV bontásakor került Balatonboglárra.
Noha ezek az információk a wikipédián is szerepelnek, valójában egyik sem igaz. A Tó-Retró csapata fáradságot nem kímélve utánajárt a történéseknek, az Arcanum Digitális Tudománytárban őrzött, eredeti újságcikkek segítségével. Az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás igazán grandiózusra sikeredett és mivel ebben az időszakban az atomenergia civil felhasználása forró témának számított, így a teljes rendezvény e köré épült. A Kiállításra készült az azóta Brüsszel jelképeként ismert Atomium és a legnagyobb standok (Amerika, Szovjetunió) gömb alakúak voltak, az atommagra utalva.
A magyar stand éppen az említett két megaépítmény között, meglehetősen jó helyen épült fel, ám a Gádoros Lajos építész tervezte alkotás négyszögletes volt, fehér pikkelyszerű borítással. Bár mérete talán lehetővé tette volna, hogy befogadjon egy 15 méter átmérőjű gömböt, a későbbi kilátó akkor még el sem készült. A maga korában egyedi, alumínium vázszerkezettel készült gömb csak öt évvel a Világkiállítás után épült fel a Városligetben. Az Idegenforgalmi Hivatal standjaként szolgáló építmény az 1963-as első BNV (előtte BIV volt a neve) egyik legnagyobb attrakciója volt. Hogy mi adta hozzá az ihletet, azt ma már nem nagyon lehet kideríteni, de a Magyar Atomium név hamar ráragadt.
Valójában a gömböt nem Kádár István tervezte, bár aki ezt állítja, az nem jár messze az igazságtól, legfeljebb néhány száz méterre. Ugyanis Kádár másfél évvel korábban a szomszédos Nehézipar standját álmodta meg, míg a gömböt egy fiatal (30-36 év közötti) tervező csapat vetette papírra. Az építmény elkészült és valóban ámulatba ejtette a világot olyannyira, hogy a könnyűfém használatában élenjáró francia mérnököket is lenyűgözte, és innentől a magyarokat nevezték legjelentősebb konkurenciájuknak. Szintén közkézen forog a történet, hogy a stand eredeti belső burkolatát a Balatonboglárra szállítás előtt távolították el, ami szintén nem igaz. A következő oldalon még több érdekességet találhattok, megéri lapozni egyet!
Forrás: toretro.blog.hu
