Megszámolni is nehéz lenne, hogy hány cikket láttam már azzal kapcsolatban, hogy mennyire drága lett a Balaton. De bevallom elolvasni nem olvastam el, csak egyet-kettőt, mert e nélkül is nagyon jól sejtem, hogy nyaralni nem olcsó mulatság napjainkban…. azonban jártak már ennél rosszabb idők is. Mikor volt a legdrágább a balatoni élet?
Drága lenne a Balaton?
Sajnos mindennek felment az ára, mindenféle politikai vita nélkül kijelenthetjük ezt! Drágább lett a bevásárlás, és drágábbak lettek az éttermek, valamint a szállások is, és tankolni is sok pénzbe fáj – gondolom senki nem lepődött meg azon, hogy egy balatoni nyaralás ára is magasabb, mint néhány évvel ezelőtt. Egy gombóc fagyi egy egyszerű, vidéki cukrászdában is 400 Ft-nál kezdődik. Nekem nem volt olyan régen a gyermekkorom, de akkor még egy-egy százasokkal fizettünk egy-egy gombócnyi csoki-vaníliáért… A Balatonon a fagyi árak is 500-600 Ft-nál kezdődnek. A pénzcentrum közzé tett egy részletes, tételes balatoni árakat tartalmazó összeállítást, amiből kiderül, hogy milyen árakra lehet számítani, többek között a strandbelépő árak is benne vannak, ITT elérhető!
Volt már drágább is a Balaton
Drága a Balaton, igen, de volt már drágább is. Méghozzá a második világháború utáni időkben, amikor is igazi kiváltságnak számított a Balatonnál nyaralni. Egyrészt hatalmas pusztítást okozott a háború a Balaton partján, másrészt pedig a Balatoni Intéző Bizottság a munkásosztály nyaralásának megszervezése is kicsit alakított a képen, hiszen üldözték az elitet, akik rejtegetett javaikból a Balaton partján fürdőztek. A Balaton partját nem kímélte a háború: Balatonbogláron és Fonyódon minden, üdülésre alkalmas létesítmény használhatatlanná vált, egyedül egy gyermeküdülő maradt ép, de Siófokon is csak kettő létesítmény maradt állva, azonban ablakai azoknak is hiányoztak. Keszthely és Hévíz jobban járt ennél, hiszen itt maradtak épségben szállók, amik tárt karokkal várták a nyaralókat. A bökkenő csak az volt, hogy aranyban lehetett mérni az árakat!
12
Mennyibe került a második világháború után a Balaton?
Elkülönült a munkásréteg, akik húsnélküli fejadagokat kaptak - ekkor még létezett a kenyérfejadag intézménye. A másikréteget pedig nyugodtan nevezhetjük luxusrétegnek is, hiszen bár kaptak húst, mindezt aranyáron! Konkrétan napi pár gramm aranyra volt szükség ahhoz, hogy húsos ételeket kapj, és minőségi ellátást a Balaton parton. ma azért nem kell elővennünk aranytartalékainkat! A napi ellátás első osztályon a Balaton partján1 millió adópengőbe került, ami 1,5 gramm aranynak feleltethető meg, a másodosztály ára 750 ezer, míg a harmadosztályra 625 ezerért lehetett befizetni. Összehasonlításképpen egy szakácsnő havi bére 100 ezer adópengő volt. Erre a korszakra még jellemző volt a korábbi nemesei családok, sikeres vállalkozók, értelmiségiek üldözése is, persze csak a köz érdekei miatt… Ez a Balatoni életet is befolyásolta, a déli parton álló magánvillák fogadtak vendégeket, ahol a napi ár bevallások szerint 8—12 millió adópengő volt, de ezért minőségi menüsor, rántott csirke, libasült, Linzer sütemény, és egyéb különlegességek jártak.
Ezután pedig ami jött, azt valószínűleg mindenki jól ismeri….a Balaton SZOT korszaka!
És tudjátok még miről híresek az elkövetkezendő évek? Hát a Palma matracoktól...hoztunk is néhány reklám képet, nézzétek meg a galériában, igazi múltidéző!
Forrás: Kép: Fortepan / Konok Tamás id
