Budapesttől alig ötven kilométerre találhatunk egy falut, amit csak görögök laknak, ez Beloiannisz. A városhoz érve egy kétnyelvű várostábla fogad, amit először rovásírásnak hihetünk, de valójában a görög nemzetiséget jelölik a görög betűk. Ismerjük meg közelebbről ezt a különleges görög-magyar falut és történetét!
Beloiannisz a görög-magyar falu története
Az M6-os autópályán Budapestről körülbelül ötven kilométerre található egy település, ahol kétnyelvű felirat fogadja az utazókat, és talán elsőre azt hihetnénk, hogy rovásírással van kiírva a település neve, de valójában ezek görög betűk, hiszen az itt élő görög identitású lakók szorgosan őrzik a görög hagyományokat, amit egy hatalmas fehér ortodox templom is bemutat.
Magyarországon a görögök és hagyományaik mindig is nagy megbecsülést élveztek, így nem meglepő, hogy a falu lakói ma is saját hagyományaikat követve tartják ünnepeiket.
A görög hagyományok magyarországi elterjedését elsősorban annak köszönhetjük, hogy Szent Cirill és Szent Metód egy legenda szerint találkoztak a magyarokkal, amelynek hatására Bulcsú és Gyula felvették a kereszténységét, mégpedig annak bizánci formáját.
Hierotheosz görög szerzetes volt a magyarok első keresztény püspöke, az első kolostorok az egyházszakadás (1054) után is görög szerzetesek munkáját dicsérik.
A Szent Gellért-legenda szerint Ajtony vezér „Maros városában monostort épített Keresztelő Szent János tiszteletére. Apátot helyezvén abba, görög barátokkal, az ő törvényük és szertartásuk szerint.”
Ezen tények szerint tehát már az Árpádok idején is erős kapcsolat volt Magyarország és Bizánc között, és előfordult, hogy az uralkodó házak között is kialakult rokoni kapcsolat és az 1699-es években több görög is hazánkba költözött a karlócai békét követően, mert nálunk kedvezőbbek voltak az adózási feltételek.
Az első szegedi kávéfőzdét is egy görög kereskedő nyitotta meg 1739-ben, majd Szeged díszpolgárává választották 1839-ben a görög Sina Györgyöt a pesti árvízkárosultaknak nyújtott segítségéért.
Görögfalva megalakulása - Beloiannisz
Nagy számban azonban a 20. század közepén érkeztek görögök Magyarországra, amikor Görögországban kitört a polgárháború. Magyarországra körülbelül 7000 görög érkezett a kivándorló 120 ezerből, köztük pedig 3000 gyerek. Rohamosan elkezdték az akkor még Görögfalvaként ismert kis falujukat építgetni, így az 1950-es évekre már az első lakók beköltözhettek a sorházakba. Később óvodát, iskolát, tanácsházát, népboltot, orvosi rendelőt és pártházat is kiépítettek.
Az ideköltözők a mai napig szeretettel ápolják a helyi görög hagyományokat, azok is akik már nem görögnek születtek, és mondhatni, hogy teljesen beépültek a magyar társadalomba.
