A tavaszban, azon belül is a húsvéti időszakban az egyik legjobb dolog az a rengeteg színes tojás, amik mindenféle technikával készülnek, s melyek vidámsággal töltik meg az otthonokat és az emberek lelkét. De ez nem mindig volt így – volt idő, mikor egyenesen tilos volt tojást festeni. Hogy miért? Megtudhatod a cikkből! Továbbá összegyűjtöttem néhányat a legnépszerűbb tojásdíszítő technikák közül is – neked melyik a kedvenced?
Történelmi háttér – a Tanácsköztársaság megalakulása
Az első világháború elhúzódása elégedetlenséget, zavargásokat, majd az őszirózsa forradalmat eredményezte Budapesten és a nagyvárosokban. A forradalom győzött, Magyarország pedig kivált az Osztrák-Magyar Monarchiából, és történelmében először az államforma a köztársaság lett. Károlyi Mihály, aki a forradalom élére is állt, vált az első magyar polgári demokrácia vezetőjévé.
1919 márciusában aztán meglehetősen nehéz helyzetbe került: egyfelől elvesztettük a világháborút, a békeszerződések pedig nem ígértek túl sok jót. Másfelől pedig a belső, politikai támogatottság is igen ingatag lábakon állt; 1918-ban Kun Béla vezetésével megalapult Kommunisták Magyarországi Pártja mindent elkövetett, hogy maga mellé állítsa a tömegeket. Kun Károlyi háta mögött megegyezett a proletárdiktatúra bevezetéséről, Károlyi pedig értett a jelekből és másnap lemondott. 1919. március 21-én Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők kikiáltották a Tanácsköztársaságot.
Jegyrendszer
Magyarországon a Tanácsköztársaság aztán bevezette a jegyrendszert. Ennek oka a hiánygazdaság, azaz nincs elegendő az alapvető termékekből, mint az élelmiszer, a ruházat, az üzemanyag és a fűtőanyag. A jegyrendszer bevezetése mögött általában háború, vagy valamilyen embargó, természeti katasztrófa áll. Ilyenkor ahelyett, hogy csak a kiváltságosok juthatnának hozzá az élethez alapvetően szükséges cikkekhez, kikapcsolják a piacot és bevezetik a jegyrendszert. Ezeket a jegyeket csak személyesen lehet átvenni, és a hatóságok bizonyos szociális feltételek teljesülése alapján (családi állapot, gyerekszám, életkor stb.) állapítják meg a különböző mennyiségű termékre való jogosultságot. A rendszer nagy hátránya, hogy gyorsan kialakul a fekete piac, ami ugyan illegális, mégis sokkal csábítóbb, mint az állam által megállapított és kiutalt adagokból megélni.
Húsvéti tojások
A fentebb leírtak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy 1919 húsvétjakor bizony betiltották a tojásfestést. Amikor minimális élelmiszer jutott mindenkinek, azt is csak jegyre kaphatták, érthető, ha hatóságilag szabályozták, hogy azt a keveset, ami jutott, azt valóban táplálkozásra, és ne felesleges puccra használják fel.
Szerencsére mi egy olyan időben élünk, amikor sem jegyrendszer, sem élelmiszerhiány, sem más tényező nem akadályozza a vidám húsvéti tojások elkészültét. Ennek érdekében számos különböző technikát lehet alkalmazni, melyek mind gyönyörű húsvéti tojásokat eredményeznek – ezekből is mutatok párat!
