Váci utca
A Váci utca Budapest leghíresebb bevásárlóövezete, az V. kerületben található, a Vörösmarty teret köti össze a Vámház körúttal. Az utca és számos mellékutcája sétálóutcák. A belvárost átszelő forgalmas Szabadsajtó út, mely az Erzsébet híd pesti hídfőjére vezet fel, két szakaszra osztja az utcát. Mindkét végén megtalálható az egykori városkapuk térkőbe illesztett alaprajza. (Váci kapu és a Belgrádi kapu) Az északi 1986 óta a Belváros első sétálóutcája, a déli szakasz pedig 1996-ban épült át azzá.
A Pest városán észak-déli irányban végighaladó utca északi (a Kristóf tér és a Párizsi utca közötti) részét a török korban (XVI–XVII. század) Bécsi utca mahallénak, déli (a Szabadsajtó út és a Fővám tér közötti) szakaszát pedig Nagy utca mahallénak nevezték. Északi végében állt a Váci kapu. A török hódoltság után, 1690-től a mai lefutás teljes hosszában Lipót utca (Leopoldgasse) lett a neve, majd az 1750-es évektől északi részét Váci utcának (Waitznergasse) hívták, de a Vörösmarty tér és a Piarista utca közötti szakaszt néha Fő utcának (Hauptgasse), a Szabadsajtó út és a Duna utca közötti részt pedig a Rózsa utcának (vagy térnek, Rosengasse/platz) is nevezték.
A Szarka utca és a Vámház körút közötti déli szakasz a XIX. században Tyúk utca (Hühnergasse) néven volt ismert. A Piarista utca és a Kígyó utca közé eső szakaszon 1913 előtt az utca térré szélesedett a Duna felé. Ez volt Pest város főtere, amelynek déli oldalán állt a városháza. A XVIII. században általában Fő térnek (Hauptplatz), 1810-től Régi vásártérnek (Alte Marktplatz), majd XIX. században Városház térnek (Stadthausplatz), 1848-49-ben pedig Szabadság térnek hívták. A Kígyó utca és a Szabadsajtó út közötti szakasz neve 1874-től Városház utca volt. Mai nevét 1899-ben kapta, amikor az említett közterületeket egy utcává vonták össze. Szeretnéd, hogy folytatódjon a sorozat? Akkor szavazz egy igennel alább!
Szeretnéd megismerni a többi mesés budapesti utcát is?
