A kikapcsolódás egyik legközkedveltebb formája manapság is a mozik látogatása, és nem volt ez másként 30-40 évvel ezelőtt sem. Azonban, ahogy az egész világ, úgy a mozizás élménye, kultúrája és átment némi változáson – lássuk, mi volt a 3D és 4D, a mindent betöltő tiszta hangzás és a heti 5 új film korszaka előtt!
Ahogy anyukám mesélte
A szüleim nagyon szerettek fiatalon is moziba járni, és ez az évek múlásával sem igen változott meg. A mai napig hetente gyakran többször is elmennek kettesben egy-egy vetítésre. De míg ma többnyire plázákba járnak az emberek, ott megveszik a popcornt, az üdítőt, majd a film után még eltöltenek néhány órát vásárlással, 30 éve ez gyökeresen más volt. Sokkal több kis mozi volt, a nassolnivalókat a film előtt delikáteszekben és édességboltokban vették. És természetesen a választék is sokkal kisebb volt; ma a filmipar az egyik legtöbb embert foglalkoztató ágazat, de a szocializmusban még sokkal kevesebb film készült, és még kevesebbet engedtek a magyar mozikban vetíteni.
Mozik a Nagykörúton
A filmszínház, a mozi a huszadik században kezdett el feltörni, azonban a pesti Nagykörút az 1800-as évek végén alakult ki, épp a mozi évszázada előtt, így viszonylag kevés ház épült kifejezetten ezzel a céllal (ilyen volt a Corvin, a régi Apolló és félig-meddig a Szikra). De mivel igény viszont volt mozikra, kezdetben kávéházakban vetítettek, amiből viszont rengeteg akadt, majd egyre több földszinti mulatót, kabarét, üzletet építettek át mozinak. Nézzük, melyek voltak a leghíresebb, és ezek közül hány működik a mai napig!
A Margit körút már később épült ki, mint a Nagykörűt, ezért itt már eleve terveztek a mozik helyével az egyes épületek tervezésekor. Kozma Lajos, a két világháború közti magyar építészet egyik legnagyobb alakja tervezte az Átrium épületét. A szocializmus idején Május 1. néven futó hely jelenleg színházként működik, ami érdekes csavar a várostörténetben. Míg a múltszázadban még eredetileg színháznak épült létesítményeket alakítottak át mozikká, itt épp fordítva állt elő a helyzet.
A Bem mozi 1908-ban nyitotta meg kapuit, eredetileg Helios, aztán Admiral volt, majd Adriára nevezték át, végül, 1950-ben megkapta a Bem nevet. Sajnos 2021-ben végleg bezárták, mivel nem volt elegendő vendég, de hat évvel később újranyitott és azóta is üzemel!
A Művész mozi 1909-ben nyílt meg egy csődbe ment mulató helyén, a Teréz körút 30. alatt. Számos névváltozata közül a Fáklya és az Új Tükör lehet még ismerős sokaknak. Ez volt az első filmszínház Pesten, ahol bevezették a számozott ülőhelyeket. Nevéhez híven, amikor a rendszerváltás után virágzásnak indultak a pesti művészmozik, ez lett az egyik legfontosabb közülük. A mai napig üzemel, és az egyik legnépszerűbb kulturális találkozóhely a művészlelkek körében.
A Royal Szállodában nyílt Apolló 1990-ig működött Vörös Csillag néven, a kávéházból átépített Bástya 1998-ban zárt be, míg a Hunnia - egy időben Zrínyi - egészen 2010-ig bírta. Ma már csak egyetlen mozi tartja a frontot ezen a körútszakaszon, az Örökmozgó. 1912-ben nyílt meg, majd számos névváltás után 1984-ben kezdődött intézmény legendás korszaka: mesemozi lett belőle. A rendszerváltás után a régi filmeket vetítő Filmmúzeum költözött ide, jelenleg pedig Art+ Cinema néven működik mozi itt.
Nézegesd meg alábbi galériánkat, melyben a leghíresebb mozikról találsz képet még azokból az időkből, amikor a 3D-t még hírből sem ismerték!
7
Forrás: Fortepan / Bojár Sándor
