Egy ekkora város esetében, mint Budapest nagyon sok titokról beszélhetünk, melyek lassan kikopnak a köztudatból. Azonban nem szabad róluk elfeledkezni, illetve nem árt őket felidézni, mivel akkor nem csak lassan, hanem egészen biztosan a feledés homályába vesznek.
Nézzünk hát most néhány igencsak régi titkot, megdöbbentő tényt, amit nem árt tudni Budapestről!
Melyik a város legmagasabb pontja?
Nem, most nem az épített örökségekről, új felhőkarcolókról beszélünk ez esetben. Ha a legmagasabb pontot keressük, akkor egészen a János-hegyig kell elmennünk, ami ugyan csak a negyedik legmagasabb csúcs a Budai-hegységben, a fővárosnak azonban mégis ez a legmagasabb pontja. A panoráma megtekintése érdekében szerencsére az 527 máteres hegy tetején álla az Erzsébet kilátó, mely még 23,5métert hozzá ad a kilátás élményéhez.
Melyik a legrövidebb metrószakasz?
Látva az M4-es metró két szakasza közti távolságot, az ember sokat elgondolkozik azon, hogy miért kellett két fához, bokorhoz megállót építeni?
Ezek szerint tényleg ezen a vonalon van két metrómegálló közti legkisebb szakasz?
Bizony ez tévedés, mivel a Millenniumi Földalatti Vasút – vagy ahogy mindenki ismeris a kisföldalatti- számít eme cím büszke tulajdonosának. A Kodály körönd és a Bajza utca között a megállótávolság 374 méter, míg a Körönd és a Bajza utca közötti szakasz mindössze 190 méter a távolság. Érdekesség, hogy a fővárosban az átlagos megállótávolság 375 méter, ami a már említett M4-es metró miatt jöhetett létre, mivel az piros és kék metrónál nagyobbak a távolságok, de a legújabb metró lejjebb viszi az átlagot.
Melyik a leghosszabb metró mozgólépcső?
Sokan nagyon nem szeretik a mozgólépcsőt és esetében még az sem biztos, hogy van aki kedveli. Mindig nagy rajtuk a tömeg, szűkösek, nem túl tiszták, és mikor siet az ember, akkor szinte egy örökkévalóságig tart rajta az út. Nyugodtan mondhatjuk rájuk, hogy a szükséges rosszak
Hogy melyik a leghosszabb? A rejtély kulcsa a Széll Kálmán téren keresendő, hiszen ott a metróalagút 38,6 méter mélyen található, így, oda kell levinnie az utasokat. Az majdnem 13 emelet mélyen található.
Melyik a legnagyobb egybefüggő lakóház?
Pont nemrégiben robogott végig a magyar médiában a hír, hogy a birodalmi Németország grandiózus világnézetének egyik tökéletes mintapéldányát, az 5 kilométer hosszú üdülőparkot végre sikerült lakásokká alakítani és a terv is úgy szólt, hogy kiadják őket. Azonban ez az elképzelés megbukott egy utolsó szalmaszálon.
A magyar építész kultúra nagyon magasan jegyzett volt már anno is, hiszen nagy elmék már régebben is éltek.
Azonban sajnos a központi elképzelés miatt Magyarországon is szovjet mintára kellett építeni a lakásokat, így születtek meg a panelok, melyek ma már –valljuk be- szitokszónak számítanak itthon. Sok-sok példát hozhatnánk arra, hogy melyik a leghosszabb ilyen épület, de a valóság az, hogy ezt a „megtisztelő” címet a Szőlő utcai tömb nyerte el. Itt összességében háromezren élnek, az összesen 884 lakásban. Elképesztő igaz?
Melyik a leghosszabb ideig épült budapesti híd?
Talán a Lánchíd, vagy az Erzsébet híd? Ezeket ugye nem egyszer építették fel a háborúk viharai miatt, azonban nem mondhatjuk azt, hogy ezek a „legek”.
A leghosszabb ideig épült híd a városon éppen hogy kívül található, azonban nagyon fontos közlekedési pontnak számító, 2008-ra befejezett Megyeri híd számít. 2003-ban kezdték el tervezni, 2006-ban fogtak neki a munkálatoknak és 2 év múlva adták át.
Azonban ha szigorúan a városi hidak közt keressük a megoldást, akkor az Árpád-hídra kell gondolnunk, mely építését már 1903-ban tervezték, azonban csak 1929-ben írták ki hozzá a tervpályázatot. Az építkezés 4 évvel később indult, de tíz évvel később a háború miatt félbeszakadt az Árpád fejedelemről elnevezett híd építése, mely csak 1948-ban folytatódott és végül csak 1950. november 7-én avatták fel. Mindent elmond az akkori viszonyokról, hogy a hidat Sztálin-hídnak keresztelték el hivatalosan, azonban a köznyelvben már akkor sem így élt.
