Mindenféle politikai hangvétel nélkül az árak csak úgy emelkednek, szinte egyik napról a másikra, ez tény, amit biztosan mindenki észrevett. Vagy várjunk csak….előfordulhat az is, hogy valaminek úgy emelkedett az ára, hogy te azt észre sem vetted.
A bújtatott áremelés a boltok nagy trükkje
Éppen most nézegettem egy reklámújságot, amiben az tűnt fel, hogy egy csak ritkán kapható termék lesz a héten, kínálaton, az is feltűnt, hogy pont ugyanannyiért hirdették, mint mondjuk 1-2 évvel ezelőtt. Ez lehetetlen, nem, vagy legalábbis valami elírás? Nem, ezt te is tudhatod, ha ismered a bújtatott áremelés trükkjét. Az egyetemen annak idején zsiráfeffektusként emlegettük ezt a jelenséget. A zsiráf hosszú nyaka miatt kapta a nevét: a flakonok nyakát is meghosszabbították, vagyis jobban mondva az egészet lekeskenyítették, így leginkább zsiráfra hasonlítottak. Ugyanolyan magasak voltak, ugyanolyan áron, csak keskenyebbek. Ebből már te is rájöhetsz a turpisságra, ugyanannyi pénzért kevesebbet tettek ezekbe a flakonokba. Pontosan ilyen bújtatott áremelésekkel lehet találkozni napjainkba is. amit neveznek zsugorflációnak is. Neked nem kell többet fizetni a kasszánál érte, de mégis többe kerül, mert többet kell venni. Rafinált ugye?
Miért van ez a bújtatott áremelés?
Miért csinálják ezt a márkák? Teljesen egyértelmű: a fogyasztók, különösen a magyar fogyasztók nagyon árérzékenyek. Tegye mindenki a szívére a kezét, és úgy mondja, hogy sosem volt még vele olyan, hogy csak a termék árait figyelve hozta meg a döntést a vásárlásnál, tehát leemelte a legolcsóbbat a polcról… Nos, én minden bevásárlásomnál csinálok ilyet, azzal a kis kiegészítéssel, hogy az apró betűkkel írt egységekre, kilóra vagy literre számolt árat is elolvasom. Ez a biztosítékom, hogy ne verjenek át, és pontosan így vettem azt is észre, hogy milyen bújtatott áremelések vannak. 100 gramm helyett 90 gramm, de van olyan is, hogy csak 60 grammnyi felvágott van egy eredetileg 100 grammos dobozban, és a felirat alatt légüres tér tátog. 91 darabos papír zsebkendővel is találkoztam már, sok a 100 grammos csoki 90 grammos lett, a vajak is kisebbek lettek, de a joghurtokban sincsen annyi, mint régen. Sőt egyes megfigyelések alapján WC-papírok tekercsenként már 312 lapból állnak a korábban megszokott 340 helyett, ezt mégis ki venné észre? Ez egy ősi pszichológia trükk, aminek az az alapja, hogy a fogyasztók az ár alapján döntenek.
Bújtatott áremelkedés az apró betűs részekben
Mégis kinek lenne ideje elolvasni minden apró betűs szöveget. Egyébként is, ezek a betűk nem azért olyannyira aprók, mert semmi lényegeset nem tartalmaznak? Egyáltalán nem. A súlyt például kötelező feltüntetni a csomagoláson, ezek gyakran azonban annyira el vannak rejtve, hogy véletlen sem akad az ember szemébe miközben reflexből a kosárba dobja azt. Érdemes az összetételt is átböngészni, hiszen itt is lehetnek eltérések, előfordul, hogy olcsóbb alapanyagokat használnak, és így tudják megtartani a régi árakat. A dzsem nem lekvár, és nem is íz, a frissföl nem tejföl, a reggeli kakaó ízű ital, pedig nem kakaós, ahogy a karamellás italban szójafehérje, valamint savó is van a tej mellett. Te tudtad, hogy a frissföl, valamint a krémföl azért nem nevezhető tejfölnek, mert ezekben az élelmiszer-készítményekben a tejzsírt növényi zsírral helyettesítetik, miközben lényegesen olcsóbbak is. Érdemes arra is figyelni, hogy a felvágottak esetében hány százalék a színhús.
