A világjárvány miatt több mint 100 millió szűrővizsgálatról és így 1 millió diagnózisról kellett lemondanunk a Covid-19 járvány miatt, amiket most azonban bepótoltak és kiderült, hogy rengeteg a rákkal szenvedő beteg.
A Covid-19 világjárvány következményei
A koronavírus az egész világon átsöpört és a karanténnak köszönhetően rengeteg dologról kellett lemondanunk, nem volt ez másképp a különböző szűrővizsgálatokkal sem. Ennek következtében a feljegyzések szerint több, mint 100 millió szűrővizsgálatról kellett lemondanunk, így nagyjából 1 millió rákkal kapcsolatos diagnózis maradt el.
A Covid-19 világjárvány és a rá irányuló figyelem rámutatott Európa-szerte a rákbetegséget kezelő egészségügyi rendszerek és a rákkutatás gyengeségeire. Hogyha ezt a problémát is félvállról veszik és nem kezelik sürgősen az elavult rendszert, azzal akár egy évtizeddel is visszavethetik a rákos megbetegedések terén elért eredményeket - állítják a vezető egészségügyi és tudományos szakértők Guardian cikkjében.
Lancet Oncology Commission – rákkutatási projekt
Az európai rákkutatási kihívások kezelése: a Lancet Oncology Commission című jelentés a rákkal kapcsolatos részletes ismeretekkel rendelkező betegek, tudományos és egészségügyi szakértők széles körét tömörítette Európa-szerte.
A járvány egyik nem szándékos következménye az egészségügyi szolgáltatások gyors újrahasznosítása és az országos bezárások, illetve ezek folytatódó öröksége a rákkeltő szolgáltatásokra, a rákkutatásra és a rákos betegekre gyakorolt káros hatások – mondták a szakértők.
„A probléma mértékének hangsúlyozása érdekében becsléseink szerint körülbelül 1 millió rákdiagnózis hiányozhatott Európa-szerte a Covid-19 világjárvány idején” – írták a The Lancet Oncology című lapban.
„Egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a betegek nagyobb hányadánál diagnosztizálnak későbbi stádiumú rákot, mint a pandémia előtti arányban, a rákdiagnózis és a kezelés jelentős késése miatt. Ez a rákstádium-eltolódás az elkövetkező években továbbra is megterheli az európai rákrendszereket.
Ezek a problémák végső soron veszélyeztetik a túlélést, és hozzájárulnak sok európai rákos beteg életminőségének romlásához. A jelentés elemezte az adatokat, és megállapította, hogy a klinikusok 1,5 millióval kevesebb rákos beteget láttak a világjárvány első évében, és minden második rákos beteg nem kapott időben műtétet vagy kemoterápiát. Körülbelül 100 millió szűrés elmaradt, és a becslések szerint akár 1 millió európai polgárnak is lehet még nem diagnosztizált rákja a lemaradás következtében.
Az angol orvosok is aggódnak
„Ráadásul azt tapasztaltuk, hogy a rákkutatásra is borzasztó hatást gyakoroltak: a laboratóriumokat bezárták, a klinikai vizsgálatokat pedig elhalasztották vagy törölték az első járványhullámban. Aggódunk amiatt, hogy Európa a következő évtizedben a rákjárvány felé halad, ha a rákkeltő egészségügyi rendszereket és a rákkutatást nem helyezik sürgősen előtérbe.”
„Becsléseink szerint körülbelül 1 millió rákdiagnózis hiányzott Európa-szerte a Covid-19 világjárvány idején” – mondta Mark Lawler professzor, a Belfasti Queen’s University munkatársa, a bizottság elnöke és vezető szerzője. „Versenyfutást folytatunk az idővel, hogy megtaláljuk az eltűnt rákos megbetegedéseket.
„A Covid-19 világjárvány, a Brexit és az ukrajnai orosz invázió hátterében minden eddiginél fontosabb, hogy Európa rugalmas rákkutatási környezetet alakítson ki, amely átalakító szerepet játszik a megelőzés, a diagnózis, a kezelés és a rák minőségének javításában. életet a jelenlegi és jövőbeli betegeknek, valamint a rákon túl élőknek” – mondta Lawler.
A jelentés azzal is érvel, hogy a rákmegelőzési erőfeszítések és különösen a kutatások nem kapták meg a megérdemelt finanszírozást. Ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a rák megelőzésére, az csökkentené a rákos megbetegedések számát, és így több forrás állna rendelkezésre azok számára, akiknek kezelésre van szükségük.
„A becslések szerint Európában a rákos megbetegedések 40%-a megelőzhető lenne, ha az elsődleges megelőzési stratégiák jobban kihasználnák a rákkockázati tényezők jelenlegi ismereteinket” – mondta Anna Schmütz, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség munkatársa.
