A koronavírusos esetek száma 2021 április közepén 143 millió felett jár világszerte, és ebből több, mint 3 millió halálesetet írtak eddig a Covid-19 számlájára. Habár a harmadik hullám még javában tart egyes országokban, jelenleg nagyjából 930 millió beoltottról tudunk – az oltottak száma pedig rohamosan nő.
Természetesen a továbbra is világjárványnak minősülő Covid-19 helyzet még mindig komoly kihívások elé állítja mind a kormányokat, mind pedig a kisebb és nagyobb nemzetközi szervezeteket. A vírus pusztításának köszönhetően több évtizednyi előrehaladás veszhet kárba a szegénység elleni, illetve a gyermekélelmezésért, illetve a nemi egyenlőségért folytatott küzdelemben, és tovább súlyosbíthatja a menekültek és egyéb veszélyeztetett közösségek helyzetét.
Világszerte a kormányok, helyi önkormányzatok és egyes magánkézben lévő szervezetek feladata, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban lebonyolítsák az oltási procedúrákat (amennyire biztonságosan és egyenlően, amennyire csak lehetséges), mindeközben figyelve az új gócpontokat, és védelmet biztosítva azok számára, akik még nem kapták meg a vakcinát. A gazdaságnak eközben fel kell készülnie a vírus utáni helyzetre.
Nem kérdés, hogy a következő hónapokban hozott politikai, gazdasági és egészségügyi döntéseknek hosszú évekig tartó következményei lesznek minden egyes országban.
A Covid-19 járvány eddig
A nemzeteknek friss és megbízható adatokra van szükségük, amelyek alapján meghozhatják ezeket a kulcsfontosságú döntéseket. Az Egyesült Nemzetek (UN) és a Statisztikai Tevékenységek Koordinálásának Bizottsága (CCSA) együttes erővel gyűjtik össze és teszik elérhetővé ezeket az információkat a járvány hatásainak elemzése céljából.
Az alábbiakban ezen statisztikák közül emeltünk néhányat az elmúlt egy év eseményei alapján. Ezen adatok alapján már körvonalazódik, hogy milyen feladatok és kihívások várnak ránk a koronavírus utáni világban:
• Világszinten a munkaórák 8,8%-a szűnt meg 2020 során, ami 225 millió teljes munkaidős állást jelent – négyszer nagyobb veszteséget, mint a 2009-es pénzügyi válság idején
• A becslések szerint 2020-ban 119-124 millióan szegényedtek el a Covid-19-nek köszönhetően
• 2020-ban 60%-kal csökkent a repülővel közlekedő utasok száma, míg a hajós áruszállítási tevékenységek 10%-kal estek vissza
• A nemzetközi turizmus rekordmennyiségű, 74%-os csökkenést mutatott
• A CO2 kibocsátás 6%-kal csökkent, ami javarészt az utasszállító repülők és egyéb forgalom visszaesésének köszönhető. Számos ország foglalt bele újraindulási tervébe a zöldebb és fenntarthatóbb közlekedési célokat
A nemzeti statisztikai rendszerek szerint az alapvető adatok megszerzése, és a statisztikák előállítása is komoly kihívásnak bizonyul. Habár egyes szervezeteknek sikerült alkalmazkodniuk a járványhelyzethez, a koronavírus rávilágított, hogy sok területen lényegesen több erőforrásra, modernebb módszerekre és korszerű infrastruktúrára lenne szükség, hogy mindezek kellő rugalmasságot biztosíthassanak az effajta válsághelyzetek idején.
