A búcsú hagyományos menetrendje
A fentiek emlékére gyűlik össze minden év pünkösd szombatján a katolikus székelység, és a Kissomlyó-hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart. Az egykori eseményre emlékezve az is hagyomány, hogy a gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején. A menet legértékesebb tárgya a főoltár bal oldalán látható labarum, mely az ókorban, Nagy Konstantin császár idején a győzelem jelképe volt. A pünkösdszombati körmenetben ezt a menet központjában viszik a körmenetet vezető püspök előtt. A 36 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium két legjobb végzős diákjának tiszte vinni a szabadtéri mise helyszínére tartó menetben és az ünnep utáni visszatéréskor is. A labarum előtt a gimnázium diákjai viszik az ünnepi körmenet közepén, a papságot körbefogó kordont is.
Az 1990-ben újraélesztették a körmenet hagyományos rendjét, és ezt még két évig, 1992-ig tartották is, úgy, hogy a keresztalják hagyományos sorrendjét is tudatták a zarándokokkal. 1993-tól kezdődően azonban ez egyre nagyobb zarándoktömeget már nem lehet a hagyományos módon szervezni, ezért Pünkösd szombatján a délutáni katolikus misét szabad téren, a kegytemplomtól 700 méterre lévő Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartják meg. Ezt először egy ideiglenes emelvényen kialakított oltárnál tartották, majd P. Bartók Albert csíksomlyói ferences házfőnök elképzelései szerint, Makovecz Imre Kossuth-díjas budapesti építész útmutatásai alapján, Bogos Ernő csíkszeredai műépítész tervezésében 1996-ra elkészült a Hármashalom-oltár. Török Dénes csíksomlyói mester vezette az építkezést, a szintén somlyói Gergely Mátyás végezte a kovácsoltvas munkát, a kőműves munkát pedig sepsibükszádi mesterek valósították meg. A búcsú helyszínének tere újrarendeződött, kiszélesítették az utakat és a búcsú irányítói ismét a ferencesek lettek.
A menetet 1990-től kezdődően, 40 év kényszerű távolmaradás után, szokásosan a csángók zárják, a "fehér keresztalja", amely a csángók hagyományos népviseletéről kapta nevét. Amikor a menet a Kissomlyó-hegyen álló Salvator-kápolnához ér, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária” című éneket, és így folytatódik tovább a körmenet. A következő oldalon megmutatom, hogy szólt százezrek ajkáról a Székely Himnusz a tavalyi búcsún!
Forrás: Wikipédia
