Ahol még látható
Több olyan település is van, ahol a Csörsz-árok a mai napig jobban látható. Alag, Kerepes, Gödöllő és Valkó között, Jászfényszaru, Kisköre, Jászárokszállás, Visznektől Tarnadobig, Dormánd, Erdőtelek, Debrecen, (Nagyerdő) és Gödöllő határában. Gödöllő és Valkó között egy turistaútról letérve is megtalálhatjuk a Csörsz-árok maradványait. Ezen a szakaszon csodálatos erdő kísér végig minket, és az árok valóban jól kivehető.
A Csörsz-árok legendái
Ahány táj, annyi féle monda kering a Csörsz-árokkal kapcsolatban. Az egyik legismertebb monda a Komjáthy István által írt könyvében található, amely a Mondák címet kapta. Ebben “Csörsz és Délibáb” című tragikus szerelmi történetet olvashatjuk el.
A Jászságban az a legenda terjedt el, amelyben az árkot egykoron Rád királya építette, amelyet Csörsz avar királyról nevezett el, hiszen őt a mondák szerint egy villámcsapás ölte meg éppen az épülő árok mellett. A mondák között vannak hasonlóak is, ahogyan az Erdélyben ismeretes Rapsonné útja, az Ördögök árka vagy a Tündérek útja legendák.
Egy másik monda szerint az árkot Csörsz királyfi építette egykoron, annak érdekében, hogy elvehesse mennyasszonyát, hiszen a nász csak abban az esetben jöhetett létre, ha a királyfi vízi úton, hajón jön el a lányhoz a szárazföldön keresztül.
Turisztikai jelentőség
A Csörsz-árok meglehetősen nagy jelentőségű építésmaradvány, hiszen története az ókorig nyúlik vissza. Sajnos a Csörsz-árok egyre több részen tűnik el, a folyamatos építkezések, tereprendezések miatt. Az árok egyelőre csak Debrecen egy szakaszán lett kiemelten védetté nyilvánítva az emberi erőforrások minisztere által 2012-ben. A gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának tanszékei, hallgatói és amatőr kutatók azonban azon vannak, hogy a Gödöllő és Valkó közötti szakaszt is védett területté nyilvánítsák, emellett céljuk, hogy egy tanösvényt is létrehozzanak és minél többen megismerjék ezt a jelentőségteljes árokrendszert.
