A karácsonynak és télnek van néhány szimbolikus érzelmi velejárója, de a dióbaba sosem hiányozhatott a karácsonyfáinkról, a szépen megterített ünnepi asztalról, vagy éppen az adventi koszorúinkról. De hogyan is vált a dióbaba a karácsony szimbólumává? Te ismered a dióbaba történetét?
Ismerd meg a dióbaba történetét
Számtalan olyan karácsonyi szimbólumot fel tudnánk sorolni, amely sosem hiányozhat az ünnepi hangulat megalkotásához, ilyen például a mandarin, a fahéj illat, a szaloncukor, a mézeskalács, a dió vagy a gyerekkorunkból jól ismert, dióbaba. A dió és a mogyoró általában minden gyermek csomagjában megtalálható, amit a Mikulás hagyott neki a csizmácskájában, és többször láthattuk a karácsonyi díszítő elemek között is vagy a karácsonyfán, vagy az adventi koszorún. Így történt, hogy gyerekkorunkban többször is a drága dióbaba került fel a fára és ha dekorációként nem is használunk diót karácsonykor, a diós bejglit biztosan mi sem vetjük meg az ünnepi asztalról. De hogyan is terjedt el a dióbaba készítése, és hogyan vált a karácsonyi hagyományink egyik élszereplőjévé?
Hogyan lett a dió karácsonyi szimbólum?
A dió jelképének egybefonódását a karácsonnyal részben a keresztény hagyományokban gyökerezik, ugyanis Szent Ágoston úgy tartotta, hogy a dió magát Krisztust jelképezi. Itt feltehetnénk a kérdést, hogy miért is? Szent Ágoston, a 4. században élt püspökként és filozófusként és úgy vélte, hogy a külső, a keserű burok a szenvedésre, a dió kemény csonthéja a keresztfára, és a belül lévő édes mag pedig az isteni életre utal.
Ha egy másik magyarázatot veszünk alapul, akkor a dió úgy rejtőzködik a héjában, mint a Megváltó anyja méhében, majd a sziklasírban. És talán ez a magyarázat már sejteti is, hogy miért kezdtek az emberek dióbabát készíteni, és hogyan lett a félbe vágott dióba fektetett kisded Jézus, oly sok karácsonyfa dísze.
A Mikulás hozta dió jelentőségét egy általánosabb magyarázat határoz meg, miszerint a dió a Család szimbóluma és ha a diót pont félbe törjük, akkor a közepén megtaláljuk a két egymást ölelő alakot, a Nőt és a Férfit, és az ölelkezésükből születő Gyermeket.
Dióhoz köthető hagyományok
A magyar néphiedelem szerint a diófa termésének mágikus hatása van, és a múltszázadokban termékenységvarázsló tárgyként tekintettek rá, eltekintve a vallási asszociációktól. A hagyomány szerint a dió segítségével megjósolható, és mágikus úton befolyásolható a család sorsa, egészsége és gazdagsága, ezért a karácsonyi asztalnál mindenkinek osztottak 1-1 vagy 3-3 szem diót, és mindenki a neki jutó diószemek épségéből következtetett a jövő esztendei sorsára.
A dióbaba sokunknak szép emlékeket őriz, mikor karácsony alkalmával előkerültek a karácsonyfadíszes dobozok a nagymama polcáról. A dióbaba volt az egyik kedvenc karácsonyfadíszünk gyerekkorunkban az üveg gombák és a kis harangok mellett, amiket a mai túlcsillogó csodák már nem tudnak felül múlni.
