A Diósgyőri vár Miskolc történelmi városrészében, Diósgyőrben található. A vár ma számos kiállítás helyszíne – megtekinthető benne a vár és a pálos kolostor történetéről szóló kiállítás, egy fegyverkiállítás és a torinói békeszerződés aláírását bemutató panoptikum is Nagy Lajos király viaszfigurájával.
A vár falán a Petőfi Sándor látogatásának emléket állító tábla látható – a költő 1847 július 8-án járt Diósgyőrben, és itt írta meg Alkony című versét. Nagy népszerűségnek örvendenek a helyi várjátékok, amelyek évente két alkalommal, májusban és augusztusban kerülnek megrendezésre. A kastély ilyenkor a középkori idők, Nagy Lajos uralkodása és magyar történelmi események felidézésének helyszínévé változik. A rendezvénynek továbbá számos szabadtéri esemény és egy középkori vásár is részét képezik. 1980 óta minden 2011-ig (azóta Egerben) rendezték meg a Kaláka fesztivált is.
Az első vár a XII. században épült, ezt azonban a mongol invázió (1241-1242) során lerombolták. A vár újjáépítése valószínűleg IV. Béla nevéhez fűződik, aki, miután a mongolok elhagyták az országot, minden hegytetőre várépítést rendelt el. Egy 1330-ból származó adóbefizetésről kiállított dokumentum szerint a kastély körüli város volt az ország akkori egyik leggazdagabb települése. A kastély fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte. A vár a Lengyelország irányába vezető úthoz való közelsége miatt volt jelentős, így a király elrendelte a felújítását és modernizálását, a munkálatok azonban csak lánya, Mária uralkodása alatt készültek el. A várat egy 4 méter mély árok vette körül.
1364-ben a Miskolc városát a diósgyőri uradalomhoz csatolták. 1381-ben a várban kötötték meg a torinói békét, amely elrendelte, hogy Velence városának minden vasárnap fel kell húznia az Anjou-lobogót a Szent Márk téren. A magyar-lengyel perszonálunió megszűnését követően a vár veszített jelentőségéből. A következő évszázadokban a vár királynői nyaralóként működött. Az utolsó királyné II. Lajos felesége, Mária volt, aki 1546-ban hivatalosan is lemondott a várról (ami ekkorra már megszállt az akkori erdélyi vajda.)
Amikor a török erők megkezdték Magyarország déli területeinek megszállását, a kastélyt megerősítették. Tulajdonosai, a Balassa család óriási erődítménnyé építették át, a vékony tornyokat pedig bástyákra cserélték. Ez volt az utolsó eset, amikor a várat átépítették. 1564 után a vár gyakran váltogatta tulajdonosait, és állapota lassan romlásnak indult. A vár felújítása 1953-ban kezdődött meg, és ennek köszönhetően ma már látogatható is.
