Erdély nevének hallatán más és más jut eszébe a különböző kultúráknak. A tengeren túl legtöbben csak egy sötét, félelmetes, fákkal benőtt környékként ismerik, ahol az emberekre vámpírok vadásznak. Persze mi magyarok jól tudjuk, hogy Erdély sokkal több Drakula gróf állítólagos otthonánál.
Jártál már Erdélyben?
Eddigi szavazatok száma: 478
A szavazás lezárult.
A Románia részét képező Erdély telis-tele van jellegzetes történelmi és kulturális kincsekkel, és messze nem az a kegyetlen és félelmetes hely, aminek Bram Stoker festette meg népszerű horror regényében. Valójában olyan vendégszerető hangulata van, hogy az embereknek nehezükre esik hazatérniük onnan egy látogatást követően. Senki se lepődjön meg, ha egyik pillanatról a másikba bő nadrágokban találja magát egy dolgos helyiekkel teli föld közepén, kapával a kezében. Erdély nem a legendák otthona – Erdély maga a megtestesült legenda.
Erdély Európa legjobban megőrzött középkori területeinek otthona, ahol a történelmi városok a mai napig is szinte érintetlenül állnak. A vidék a Grimm-fivérek regényeit idézi: régi szász épületek, burkolatkövekkel kirakott utcák, pasztellszínű házak, titkos átjárók, óratornyok, mennyei szász konyha és különös erdei élmények. A területet mesébe illő szász templomok hálózata borítja, és mind az UNESCO Világörökség részét képezik. Sok helybéli a mai napig pásztorként, kovácsként vagy asztalosként keresi a kenyerét.
A rendelkezésedre álló időtől és a megtekinteni kívánt helyektől függően egy ideális erdélyi utazást 5-7 naposra érdemes tervezni. Erdély minden utazó számára rejteget valami érdekességet. A fényképészek, legyezőhorgászok, sziklamászók és a lovaglás szerelmesei is örömüket lelik majd a számtalan lehetőségben. A következő oldalon megmutatom, mely helyeket ajánlom mindenkinek, megéri lapozni egyet!
Erdély történelmi értékű központja Bukaresttől mindössze két és fél órára található. A vidéki hangulatot az út szélén baktató autóstopposok és mellettük kapirgáló tyúkok, a mellettük elhaladó lovak és szamarak után kötött kocsik és a horizonton elterülő végtelen táj teszik teljessé. A törököktől kezdve a szászokig mindenki hagyott itt valamilyen jellegzetességet, ezért a város kulturális szempontból rendkívül színesnek számít.
A Fekete templom Brassó legfőbb építészeti látványossága, és a német közösség által épített egyik legfontosabb evangélikus temploma is. Az épületben Július és Augusztus között orgona hangversenyeket tartanak minden kedden, csütörtökön és szombaton – ez a hagyomány már 1891 óta él. Brassó egy gótikus mestermű, a Törcsvári kastély otthona is. Az 1377-ben épült mesébe illő építészeti csoda ihlette a már említett Bram Stoker Drakuláját is. Brassó kulturális látnivalói közé tartozik a helyi történelmi illetve a művészeti múzeum is. További szórakozásért érdemes felkeresni a Takácsok bástyáját, a Bábszínházat, vagy a Sică Alexandrescu Színházat.
Nagyszeben egy gyönyörű középkori stílusú település Erdély szívében. A települést Románia egyik legfontosabb kulturális központja, nem csoda tehát, 2007-ben Európa kulturális fővárosává választották.
Nagyszeben A XIV. században kulcsfontosságú kereskedelmi központtá vált, a XIX. században pedig az erdélyi románok bölcsőjévé nőtte ki magát. A Transzfogarasi út végén található Nagyszeben egy igazi álom az utazók számára, és egyfajta időutazást kínál mindazoknak, akik szeretnék felfedezni történelmét, művészeteit és kultúráját.
Itt található Erdély legkiválóbb művészeti múzeuma, a Brukenthal-palota is. Az ASTRA Hagyományos Népi Civilizáció Múzeum szabadtéri kiállítása egyben Románia legnagyobb falusi kiállítása is. A nap megkoronázására legalkalmasabb hely a Cămara Boierului, vagy a Sibiul Vechi – mindkét étteremben élőzene és előadások szórakoztatják a vendégeket.
Erdély ezen gyönyörű része tökéletes hely Románia konyhaművészetének felfedezésére. Az Óratornyot megmászva mesés kilátás nyílik a településre és környékére.
Az 1281-ben épült torony egy igazi művészeti remekmű – az épületet hagyományos román csempék díszítik, az óra mutatói pedig a görög-római panteon karaktereit ábrázolják. Segesvár templomaiban 500 éves freskók, reneszánsz festmények és díszszőnyegek pihennek.
Itt találod azt a házat is, amelyben III. Vlad, közismertebb nevén „Vlad Tepes” született 1431-ben. Vlad Tepes ihlette Bram Stoker legendás Drakulájának karakterét. Az épület ma étteremként működik.
A rózsák városaként is emlegetett Marosvásárhely a román és magyar kultúra hívogató elegye – ez a keveredés a művészetekben, a történelmi épületekben és az ételkülönlegességekben is tapasztalható. Számos helyi ásatás során római kincseket, és a bronzkor neolitikus emlékeit tártak fel itt. A XVI. században Marosvásárhely kulturális és oktatási központként is működött, a Teleki–Bolyai Könyvtár pedig a település egyik legékesebb látnivalója. Az intézményt Teleki Sámuel alapította 1802-ben, ami akkoriban teljesen egyedinek számított. Ma 250 ezer matematikai és egyéb tudományos munkát őriz.
A város felfedezése során biztosan rábukkansz az Apolló-palotára is, amely a nemesi bálok helyszíneként, otthonként és (jelenleg) művészeti iskolaként is működött már. A Pálffy-ház 1640-ben épült, és jelenleg a színművészeti egyetem zeneiskolájaként működik. A városháza tervezői át szerették volna alakítani a történelmi értékű városközpont külsejét, ami az erdélyi szecesszió kitörésének kezdetét jelentette.
A marosvásárhelyi várban Lakatosok és aranyművesek szálltak meg a XVII. században, eredetileg Báthory István fejedelem felhívására még 1492-ben. A Habsburg Birodalom hatalma alatt a vár építészeti átalakításokon ment keresztül – a vár falain belüli házakat lerombolták, helyükre pedig katonai létesítményeket építettek. Egy hagyományos magyar vacsoráért érdemes felkeresni a Restaurant Tempot, majd meghallgatni a Nemzeti Filharmonikusok előadását a Tükörteremben. A borok kedvelői sem unatkoznak errefelé – Balázsfalva, Zsidve és Dicsőszentmárton mind jellegzetes bortermelő települések, ahol a szüretelés hagyománya már generációk óta öröklődik.
Románia egyik legfontosabb városa, Kolozsvár már időszámításunk előtt 200 óta folyamatosan lakott terület. Kolozsvár első megerősített, őrtornyokkal ellátott falai a XIII. században épültek, és összesen 17 holdnyi földet vettek körül. A Hunyadi téri színház (Nemzeti Színház) Erdély legfontosabb színházi intézménye, de még országos szinten is a legelőkelőbbek között tartják számon. Az igényes zene kedvelőinek ajánlott ellátogatniuk az Nemzeti Filharmonikusok zenekarának egyik előadására.
Kolozsvár templomai latin örökségük előtt is fejet hajtanak, ezen épületek közül pedig a leglenyűgözőbb kétségtelenül a Szent Mihály-templom 1480-ban készült el, és ezzel Erdély legöregebb csarnoktemplomának számít. A templom 80 méter magas északi homlokzatát a XIX. század középső részében építették, neogótikus stílusban. A belső térben az olasz reneszánsz jellegzetes díszítőelemeit fedezhetjük fel Észak-Olaszország stílusos eleganciájának képviselőiként. Természetesen a magyar elemekről sem szabad elfeledkezni. Nehéz szó nélkül elmenni a Magyar Opera és a Hunyadi téri színház (Nemzeti Színház) mellett, amelyek miatt Kolozsvár rendkívül egyedinek számít, hiszen kevés másik város létezik a világon, amelyben ként ilyen jellegű színház is található – ezek az intézmények ugyanis örökségükhöz hűen, eredeti nyelven tartják előadásaikat.
Galériákat és múzeumokat is bőven találunk a városban. Látogass el az Erdélyi Néprajzi Múzeumba és tekintsd meg a több mint 50 ezer darabból álló kiállítást, amelyek Erdély életét, szokásait és kultúráját mutatják be. Az Erdélyi Történelmi Múzeum a történelem előtti időkből egészen a XX. századig vázolja fel a civilizáció szakaszait fegyverekkel, kerámiatárgyakkal, és egyéb ásatási leletekkel, illetve fényképek és könyvek segítségével.
