Suhajda Szilárd magyar expedíciós hegymászó nemrégiben életét vesztette a Föld legmagasabb csúcsát megcélzó expedíciója során. Azóta is rengeteg kérdés merül fel vele, az expedíciójával, valamint haláléval kapcsolatban.
Suhajda Szilárd az egyik legjobb magyar expedíciós hegymászó
Suhajda Szilárd….nyugodjon békében! Bár erre jelenleg semmi nyom nem utal, ha beírom a Google keresőjébe a nevét, nagyjából 14 100 000 találat listázódik egyetlen másodperc tört része alatt. És igen tudom, hogy ennek a számnak növeléséhez, most ezzel a cikkel én is hozzájárulok. Ennek ellenére fontosnak tartom, hogy végre tisztázódjon mi is történt valójában. Pontosan senki sem tudja, még a legprofibb hegymászók sem! Tehát egyetlen olyan kommentelőnek sem szabadna feljogosítva éreznie magát arra, hogy ítéletet alkosson, aki még a Mátra tetejére is autóval megy fel. A tengerszint felett 8000 méteres magasságot halálzónának nevezik. Mivel még én sem voltam ilyen helyen, és feltételezem nagyon sokan nem, nehéz elképzelni mit is jelenthet ez. Hogy közelebb kerülhessek a történtekhez, jobban megértsem mi is történik a hegyen, az Everest címü filmdráma megnézését ajánlották nekem.
Ha megnézed az Everest című filmet, sok minden kiderül
Rengeteged cikkeztek Suhajda Szilárd kapcsán a különböző Mount Everesten uralkodó viszonyokról, az úgynevezett halálzónáról, agyödémáról. De elképzelni is nehéz, hogy mi történhet ilyen helyen. Az Everest című film mindenkit közelebb vihet a megoldáshoz, ugyanis a képkockákat nézve könnyedén megérthető, hogy bár magasan van, mégis inkább a pokol bugyrához hasonlít a csúcs. Elég egy apró rossz döntés, az időjárás nem megfelelő alakulása és kész is a tragédia, amit még nézni is rossz. Az Everest film bár minden bizonnyal ki van színezve, igaz történeten alapszik. Két a csúcs meghódítására tett kísérleti expedíciót követhetünk nyomon. Több hegymászó sikeresen megmássza a Mount Everestet, hatalmas fizikai, illetve mentális nyomás alá helyezve magukat. Azonban néhány akadályozó tényezővel nem számolnak, ami miatt több emberélet is veszélybe kerül. Az Everest bemutatja, hogy hogyan küzdenek sokan az utolsó leheletükért az elképzelhetetlen hidegben, a megfelelő oxigén hiányában.
Suhajda Szilárd az egyik legjobb magyar hegymászó volt
„27 év alatt 16 korábbi sikertelen magyar expedíció után Suhajda Szilárdnak reális célja volt pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók támogatása nélkül elérni Földünk legmagasabb pontját. Az Everest palack nélküli megmászása világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény. Az elmúlt 45 évben – mióta Reinhold Messner és Peter Habeler bebizonyították, hogy a feladat lehetséges és túlélhető – olyan kiváló magyar alpinisták próbálták elérni a csúcsot oxigénpalack nélkül, mint Várkonyi László, Klein Dávid vagy a legendás Erőss Zsolt. A statisztikák szerint a sikeres megmászások kevesebb mint 2%-a történik oxigénpalack nélkül: még kisebb számot jelent azon mászók szűk csoportja, akik serpa asszisztenciát sem vettek igénybe. Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt. 2014-ben a 8051 méteres Broad Peaket, 2019-ben első és máig egyetlen magyarként a 8611 méteres K2-t, 2022-ben pedig a 8516 méteres Lhocét mászta meg pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. A Mount Everesten a nyomkövetője alapján mért 8795 méteres elért magassággal Suhajda Szilárd az, aki a legmagasabbra jutott magyar palack és serpák nélkül.” –olvasható a hivatalos közleményben. Suhajda Szilárd az egyik legsikeresebb magyar hegymászó!
