A legendás Fertődi Esterházy-kastélyról már biztos mindenki hallott, ha valaki Sopron környékén járt már valaha, az pedig minden bizonnyal látta is ezt a monumentális, és fényűző épületet, aminél már csak a kertje monumentálisabb és fényűzőbb! De vajon milyen érdekes történet rejlik az impozáns épület falai között, miről mesélnek nekünk a régi kincseket rejtő szobák?
A Fertődi Esterházy-kastély bemutatása
A Fertődi Esterházy-kastély sokak számára biztosan nem ismeretlen, hiszen nemcsak Fertőd városának egyik fő nevezetessége, hanem az egész régiónak, sőt Magyarországnak is. Az épületet megálmodójáról Esterházy (Fényes) Miklósról nevezték el. A kastély pompájához több építész is hozzájárult: Martinelli, Jacoby és Hefele Menyhért is kivette a részét abból, hogy a mai napig csodálhassuk ezt a valóban impozáns épületet, ami egyébként a mindennemű elfogultság nélkül, bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. Nem véletlen, hogy a 18. századi barokk kastélyt a „Magyar Versailles”-nek is szokták nevezni. A maga idején ehhez mérten hazánk egyik fő kulturális központja is volt, ma kiemelkedő turisztikai érték.
A Fertődi Esterházy-kastély története
Bár azt gondolná az ember, hogy a Fertődi Esterházy-kastélynak egyszerű története van, a gazdag Esterházy-ak megépítették, gondozták, és most pedig kiállításként megnyitották a nagy világ számára, ennél kicsit több csavarral gazdagított a történet, de kezdjük rögön a legelején. A mai kastély helyén korábban az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U alakú sarródi vadászkastély állt, amit később kibővítettek és nem kicsit átépítettek. Ekkor még nem volt település itt, a kastély a határban volt, de mire elkészült a fényűző épület egy új település jött létre körülötte, a mai Fertőd, bár akkor még Eszterházának nevezték stílusosan. A kastély felépült, megtöltötték értékes műtárgyakkal, az akkori kor valóságos luxuscikkeivel, hazánk igazi kulturális paradicsomává vált, amit a kor legnagyobbjai látogattak, minden történt, ahogy történnie kellet egészen Esterházy Miklós herceg haláláig. Ekkor ugyanis oly magasak lettek az adósságok, hogy a birtokok zálog alá kerültek. Unokája, III. Miklós rákényszerül a kincsgyűjtemények egy részét a magyar királyi államnak eladni, csak 1898-ban került vissza a családhoz, majd a második világháború után államosították az egész birtokot. Ezekben az időkben a fénye megkopott, többek között laktanyaként használták, az igényes padló burkolatán hadi gépjárművek mentek át, dísztermeiben istálló üzemelt. Ezeket az állapotokat azóta már megszűntették, és a kastély szinte már a teljes pompájában ragyog, ezt biztosra mondhatjuk, hiszen magunk is meglátogattuk, élményeinkről a következő oldalon számolunk be, valamint képeket is mutatunk.
