A fizetések privát dolgok. Senki nem szeret beszélni róla, de mindenki, kivétel nélkül többet szeretne kapni. Mennyit ért régen a munka? Mennyit kerestek nagyszüleink és szüleink? Mit lehetett venni? Ennek jártunk utána.
Az, hogy mekkora a mai fizetések nagysága átlagosan, az a KSH.hu-n egészen pontosan nyomon követhető. Megyékre, fővárosra, negyedévekre bontva láthatjuk azt, hogy milyen jövedelemmel bír átlagosan egy magyar munkavállaló.
Azonban ezek csak számok. A számok mögötti tartalom megmutatja, hogy mi mennyibe került. Adott pénzből mit lehetett venni anno. Persze az infláció, a pénz vásárló erejének változása is pontosan kifejezhető számokban. De most nem csak pusztán számokat mutatunk, próbáljuk egyszerű példákkal kicsit árnyaltabbá tenni, kicsit kiszínezni a képet.
Kezdjük egy könnyed példával és ugorjunk vissza 60 évet az időben, pont a hatvanas évekre.
A példa egyszerűségével pontosan azt mutatjuk be, hogy egy óra munkáért mennyi fizetést lehetett kapni. Tehát a hatvanas évek elején egy óra munkáért átlagosan 9 forintot kaptak nagyszüleink és szüleink. Ez a hetvenes években már 13 forint volt, a 80-as években pedig egy nap alatt a magyar ember átlagosan 232 FT-ot vitt haza. A 90-es évek már nagyon érdekesen alakultak. A rendszerváltás fellendülést hozott, megjelent a versenyszféra és ez a fizetések nagyságában is tetten érhető volt. 1990-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 13446 Ft volt, addig az évtized végére ez a mutató már elérte a 77187 FT-ot.
