(Kép forrása: Wikimédia/Korom János)
A Folly Arborétum értékei
Az arborétum területe 3,6 hektár, a közvetlenül kapcsolódó erdőterület 1,6 hektár. Botanikai értékei mellett tájképi, kultúrtörténeti, földtani értékei is fontosak. A Kisörsi-hegy déli oldaláról páratlanul szép kilátás nyílik az Örsi-hegyre, a Badacsony felé és az ábrahámhegyi Szent Iván-kápolnára. A Balaton szemközti oldalán a Fonyódi-hegy jellegzetes kettős dombja emelkedik a víztükör fölé. Láthatóak innen az ország egyik leghíresebb szőlőterületének, a történelmi badacsonyi borvidéknek a hosszan kígyózó szőlősorai és művészi igénnyel kialakított présházai.
A legidősebb telepített fák 90–100 évesek. A második világháború után telepítettek 35–55 évesek, az utolsó generáció növényeinek kora néhány évtől 35 évig terjed. Bár az arborétum kicsi, dendrológiai értékei nemzetközileg elismertek. Az örökzöldekből álló gyűjtemény lehetőséget ad a fenyőfélék növényrendszertani bemutatására, ezért oktatási bázisterületként is használatos. Jelentős értékűek az atlaszcédrusok. Az arborétumban rendszeresek a honosítási, nemesítési kísérletek, az ökológiai és fenológiai megfigyelések. Kiemelkedő szerepe van a ciprusfélék (Cupressaceae) és cédrusok (Cedrus spp.) meghonosításában, szaporításában.
Földünkön mintegy ezer nyitvatermő faj él, ebből hatszáz a mérsékelt égövi faj, illetve természetes változat — a Folly-arborétumban megtaláljuk ezek ötödét (130 fenyőfaj, 20 lomblevelű fafaj, 20-30 örökzöld és lombhullató cserje). Jelenleg 16 boróka (Juniperus) faj él itt, némelyik több változatban. A jegenye-, illetve lucfenyők több mint 15 faja nő itt annak ellenére, hogy számukra a száraz, napos, délnek néző domboldal nem kedvező.
A „hosszútűs fenyők” (népies nevén répafenyő — Pinus spp.) számos egyede igen jól viseli a száraz körülményeket; 35 fajuk él itt. Az arborétum természetvédelmi értékét a kerítésen belüli permi vöröshomokkő kibúvás és a terület eredeti növénytársulásának tekinthető tölgyes erdő is emeli.
Forrás: Wikipédia
