Gyógyító helyek Magyarországon

3. gyógyhatású hely: Máriapócs

Máriapócs város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyírbátori járásában. Temploma már a 17. század óta vonzza a gyógyulni, megtérni vágyókat. A Mária-festmény története, könnyezése milliókat vonz évente, többen esküsznek a hely gyógyító erejére. Máriapócs világszerte ismert Máriapócs Nemzeti Kegyhely; a hírnevét a görögkatolikus máriapócsi kegytemplomnak köszönheti. Nevezetessége még a Bazilita Gyűjtemény Dudás Miklós görögkatolikus püspök szülőházában. A településen található egy Turul-szobor is. A településen jelenleg folyik a jövőbeli kulturális események – többek között a Zeneiskola évente megrendezésre kerülő Művészeti Gálája – megvalósítására alkalmas Kulturális Központ megépítése.

4. gyógyhatású hely: Hegyestű

Zánka közelében, a Balaton északi partján található hegy az egyik legkülönlegesebbnek számító, energiával rendelkező hely. Minden ide látogató azt állítja, hogy a hely meglátogatása során nem fáradnak el, sőt, energikusak, élettel telik lesznek, amely az azt követő életükre is kihatással van. A Hegyestű egy vulkán kürtőjének maradványa, melyet az erózió preparált ki a környezetéből. Az egy-kori kürtőben a földfelszín felé törő, bazaltos összetételű magma megrekedt, s hűlése során öt- és hatszögletű, 20–40 cm átmérőjű bazaltoszlopokká szilárdult meg, melyek orgonasíp-szerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs irányában összehajlanak.

Egyes helyeken a kürtő peremén peperites jellegű kőzet is megfigyelhető, mely a magma és az áttört kőzet keveredését jelzi. Az alsóbb szinteken megfigyelhető hólyagos, úgynevezett „kukoricaköves” bazaltban az egykori vulkáni gőzök, gázok helyét őrző hólyagüregek néhol irányítottan helyezkednek el. Habár a geológiai bemutatóhely ismertetőtáblái beszámolnak arról, hogy a legelső kitörés tufaszórással zajlott le, s ennek eredményeképp egy tufagyűrű jött létre a kitörési pont környezetében, a jelenlegi feltárásokban ennek a tufagyűrűnek nincs nyoma.

A vulkanizmust követően elsősorban az erózió határozta meg a terület arculatát. Az erózió a puhább, kevésbé ellenálló kőzeteket és üledékeket gyorsabban, intenzívebben, míg a keményebb, ellenállóbb kőzeteket lassabban pusztítja le: ennek megfelelően a kemény bazalttestek az évmilliók során mintegy kipreparálódtak puhább környezetükből, s ezek a bazalttestek (pl. a Hegyestű esetén egy vulkáni kürtő) alkotják a Balaton-felvidék jellegzetes tanúhegyeit.