Több mint kétszáz hagyományőrző idézi meg a gyulai vár 457 éve zajlott ostromát július 28. és 30. között a XI. Gyulai Végvári Napokon – olvasható a sokszíbnű programkavalkád bemutatása az MTI híroldalán.
Igazi történelmi időutazás lesz az idei Gyulai Végvári Napok
Tizenhat hagyományőrző csoport több mint kétszáz hagyományőrzője hadijáték keretében eleveníti fel a gyulai vár 1566-os ostromának valós eseményeit, amikor a mintegy tizenötszörös túlerőben lévő oszmán hadsereg ostromolta az erődítést. Az egykori történéseket élőben Csikány Tamás hadtörténész, nyugállományú dandártábornok kommentálja majd. A szervezők közlése szerint a program gerince az elmúlt években megszokottat követi: a rendezvény idén is a résztvevő hagyományőrzők felvonulásával indul péntek este. A jelenlévők megismerhetik a végvári vitézek életét, benézhetnek a hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből ismerhetik meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve.
Rengeteg program és sztárfellépők a Gyulai Végvári Napokon
A hadijáték során a filmekben is használatos pirotechnikai speciális effekteket, lövéseket, becsapódásokat megjelenítő termékeket, fényeffekteket és fütyülő csöveket használnak. Hogy a robbanások még látványosabbak és élethűbbek legyenek, lisztet és virágföldet is használnak - tették hozzá. Esténként idén is dönthetnek a látogatók, hogy könnyűzenei vagy korabeli koncerten vennének-e részt. A vár előtti rendezvénytéren a Show&Bors Zenekar, az Antovszki Band és Rúzsa Magdi produkcióját hallgathatják esténként, míg a vár másik oldalán, a sátortáborban a Szelindek Együttes és a Hollóének Hungarica Régizene Együttes lép fel. A programok - a várban és a Várfürdőben megrendezett események kivételével - díjtalanul látogathatók.
A legendás Gyulai vár legendás története
A 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Kerecsényi László és mintegy 2-2,5 ezer várvédője hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat. (Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról.)
Az ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhasjárvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér. A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.
