A Cserhát hegyes-völgyes vidékén, festői környezetben rejtőzik Hollókő. A fővárostól száz kilométerre fekvő falu története egészen a XIII. századik nyúlik vissza, ekkor készült el ugyanis az részeiben mai napig is fennmaradt hollókői vár.
Elnevezése feltehetően egy legendához kötődik. A legenda szerint egy vár ura foglyul ejtett egy gyönyörű lányt, akinek történetesen egy boszorkány volt a dajkája. A dajka megegyezett az ördöggel, hogy az segítsen neki kiszabadítani a lányt. Az ördög szolgái hollóknak álcázva ellopták a földesúr várának köveit. Ezen ellopott kövekből épület fel aztán hollókő vára.
Aki erre jár, az semmiképpen ne hagyja ki a vár mai napi álló maradványainak felfedezését. Az itt kiállított fegyverekből, ágyúgolyókból és kőbe vésett maradványokból álló kollekció több mint megéri az emelkedő meghódítását. Ha mindez nem elég meggyőző, a várromból nyíló kilátáshoz fogható sehol máshol nem található az egész Bükki Nemzeti Park területén.
A gyúlékony zsúpfedeles házak miatt a XX. század kezdetéig a település többször is leégett. 1909-ben aztán a falut eredeti állapotába sikerült visszaállítani, azonban ekkor már agyagtéglákból rakott falakkal és cserepes tetőkkel építették fel őket hasonló jellegű balesetek megelőzése érdekében. A falu jellegzetesen középkori elrendezése ennek ellenére továbbra is tisztán látható maradt. Központi ütőerét egyetlen hosszú utca képezi, amelyből több kisebb út és utca kanyarodik le.
A falu közepén található a helyi fatornyos, cserepekkel fedett római katolikus templom, amely 1889 óta ékesíti Hollókő látképét. A falu 67 karakteres épülete jellegzetes döntött tetős parasztházak faragott fa támfalakkal. A házak belső elrendezés hű a palóc népcsoport XVII. századi stílusához, tehát három különböző szobát tartalmaz. A következő oldalon még több érdekesség vár!
A házakba a tornácról belépve először egy étkező-konyha fogad – télen ez a szoba szolgáltatta a legtöbb meleget, és aki csak tehette, főleg a tűzhely melletti padon aludt. A konyhához kapcsolódik az éléskamra, amit első sorban élelmiszerek és mezőgazdasági szerszámok tárolására használtak, de az idősebb családtagok éjszakai pihenőhelyéül is szolgált. Az úgynevezett tisztaszoba az utcafront felé néz, és általában ez a házak legdíszesebb helysége is. Hollókőn a tisztaszoba – más településekkel ellentétben – nem csupán vendégszobaként működött, hanem a ház ura is itt lakott családjával.
Ahogy a családok gyarapodtak, úgy az otthonok is bővítésre szorultak, és így nyerték el ma látható formájukat is. Az egyik ilyen épület ma falumúzeumként működik, ahol többek között egy ilyen ház jellemző belső elrendezését, bútorait és díszítését is megtekinthetjük. A hagyományos népi kézműves mesterségek iránt érdeklődők ne hagyják ki a helyi Szövőházat sem. Hollókő azonban nem egy szabadtéri múzeum – emberek is élnek itt, tehát faluházát, óvodát, postát, szálláshelyeket és éttermeket is találunk a faluban.
A 400 fős falu a palócok otthona. Örökségük azonban nem csupán különleges tájszólásukban mutatkozik meg – a falu lakói a mai napig őrzik a hagyományos, díszes ünnepi ruhákat, amik a minden évben megtartott ünnepségek és jeles események során elő is kerülnek. Külön említést érdemelnek ezek közül a fiatal lányok és menyasszonyok csodaszép ruhái. Ha valaki egy igazán hangulatos húsvéti ünnepséget szeretne megtekinteni, akkor nehéz Hollókőhöz foghatót találni, ez ugyanis talán a falu legfontosabb eseménye.
Ilyenkor nem csupán a hagyományok előtt tisztelegnek a helyiek, hanem a kézműves mesterségek is komoly hangsúlyt kapnak. Nehéz olyan időszakot találni, amikor nem történik valami különleges Hollókőn – a húsvét mellett ott van még a Málnafesztivál vagy az Hollókői Várjátékok, hogy csak néhányat említsünk. Budapesttől a legegyszerűbben az M3-as autópályát követve juthatunk el ide – az autópályáról Hatvannál kell lefordulni, majd a 21-es úton a Pásztó előtti elágazásig vezetni, majd ott rátérni a Hollókőre vezető útra.
