#3: Nemcsak a leghíresebb, de a legnagyobb puszta is
A 4 tájvédelmi körzetet és 19 önálló természetvédelmi területéből álló Hortobágyi Nemzeti Park területén található nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa legnagyobb füves pusztája. Egykoron ligetes sztyeppe volt a Tisza mentén, a mostani táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt, a vízrendezések hatására, a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki.
#4: Kisvasút a nemzet parkon át
Egyedülálló módon a Hortobágyi Nemzeti Park üzemelteti az ország egyetlen utasokat szállító halastavi kisvasútját, ráadásul mindezt Magyarország legnagyobb mesterségesen létrehozott halastavánál, a Kondás-tónál. Ugye te sem hagyod ki ezt az élményt, ha a nemzeti parkban jársz? A körülbelül 5 kilométeres kisvasútúton páratlan látvány nyílik az utasok elé a nemzeti park állat-, és növényvilágára.
#5: A hortobágyi gémeskutak
Ha valaki elkalandozik a Hortobágyi Nemzeti Parkba, akkor lehetetlen, hogy ne kerüljön a szeme elé egy gémeskút. Azonban azt csak kevesen tudják, hogy nem csak kút szerepet szolgáltak ezek a jellegzetes hortobágyi tájat képző eszközök. A gémeskutakat ugyanis üzenetek továbbítására is használták. A kút gémállása alapján külön jelrendszert fejlesztettek ki, amit ezen a vidéken mindenki ismert, és alkalmazott. Ilyen jelentéssel bírtak a különböző gémállásai a kútnak: pandúr jött, hivatalos ember érkezett, nő tartózkodik a pásztorszálláson, elkészült az ebéd, a kút vize nem iható, a kút elromlott, hajtsák a gulyát vagy a ménest az itatóhelyre, szerencsétlenség történt, és sorolhatnánk a különböző variációkat. A kutak tehát falusi üzenetközpontként működtek, nemcsak vízellátás gyanánt funkcionáltak.
